2009. december 18.

A tökéletes cipő

Az ünnepek rohamos közeledtével szinte mással sem foglalkozom, mint, hogy ajándékokért kutatok és természetesen próbálok frappáns és ötledgazdag lenni, ami hát lássuk be, nem igazán szokott menni ha egy személynél többnek próbál valami személyre szabottat venni az ember.

A legnagyobb problémám azonban az, hogy az üzleteket végigjárva, folyamatosan látok olyan  cipőt, szoknyát, kabátot, szilveszteri strasszos blúzt, meg minden mást, amiről úgy érzem, hogy létfontosságú elem lenne a ruhatáramban.

Tegnap este is hasonló kutatást végeztem, ami éppen a tökéletes cipőre éleződött ki, és úgy gondoltam mással is megosztom kutatásaim eredményeit, hátha máson is segítek egy elkövetkező karácsonyi vagy éppen szilveszteri buli tökéletes kiegészítőjéhez inspirációt találni.

Jobbnál jobb darabokra bukkantam, sőt mi több van néhány olyan is, ami szinte fél áron van, és még épp befut szilveszterre ha mostanság rendeli meg az ember.

Íme két nagy kedvenc, a bordó lakkbőr Carlos by Carlos Santana és a szürke hasított bőr Harayuku Lovers, mindkettő elegáns, különleges, és 100 dollárba sem kerül. Ha valakit érdekel az elérhetőségük, jelentkezzen.

Badgley Mischka fehér szandálcsodája egy év végi esküvő lenyűgöző menyassuonyi ruha kiegészítője is lehetne, míg az aranybarna Marciano darab az extravagánsabb ízlés kedvelőit is magával ragadhatja.

Íme két igazi szilveszteri party darab, csillogó, különleges, divatos, és hát amit a hölgyek lételemnek tartanak, figyelemfelkeltő. A fekete kövekkel kirakott szandált Balmain-nél kell keresni, míg az arany szegecsesen elegáns cipőkülönlegesség az aranytalpúak királyától, Christian Louboutin-től származik.

Árban ezek már húzós drabok, de ha nem is futja ezekre, az ötlet legalább ingyen van.

A púder színű strasszos, csodás sarokdíszítésű Versace darabot leginkább ínyenceknek ajánlanám, míg a sötétkék YSL az abszolút aktuális platform kedevelőinek az igényeire való! Személy szerint az Yves Saint Laurent felé vonzódom:-)

Ez a sötétkék szandál Raphael Young-tól származik, és meg kell hagyni, remek az ízlése, és annak ellenére, hogy nagyon fiatal tervező, fényes jövő előtt áll, hisz ilyen cipőkkel hamarosan beleírja magát a köztudatba.

És íme egy elmaradhatatlan platform ezüstszürke-kék kombinációjú Gucci darab, aminek a sarka adja a különlegességét, de mint magassarkú imádó is azt mondom, hogy a talpa ránézésre kicsit túl lőtt a célon, bár lehet, hogy pár órára ki lehet bírni benne. A sötétkék iránti szerelmem miatt sikerült találnom egy olyan Dior-t, ami egyszerűen mesés.

Kezdésnek ennyi! Hamarosan jön a következő kutatás eredménye:-)) Addig is jó vásárlást mindenkinek, és ha ráakadnátok a legjobb cipőre, értesítsetek!

Vaspál Melinda

Ritka manapság már "hercegekkel" találkozni, s ha mégis összefutunk egyel, könnyedén gondoljuk, hogy az a fiú nem is olyan fiús, mint amilyennek szeretnénk, már már lányos vonásokat vélünk felfedezni. Furcsa ez,- ha egy pasi túl macsós azt sem szeretjük, de ha elhalmoz minket mindennel egy "kisherceg" az is teljesen kiábrándító. Keressük az arany középutat, amit nyílván nem egyszerű megtalálni, de nem is lehetetlen. Shaun Samson egy californiai tervezőfiú pedig megmutatja nekünk, hogy hercegek mégiscsak vannak...

Valami  szokatlan, formabontó, esztétikus, tárgyhiányom támadt. így úgy döntöttem elmerülök az laptopom internetböngészőjének "kavalkádjában". Nos, rövid de mégis alapos utánanézés következtében az alábbi csodára bukkantam. Chau Har Lee cipői azok amiket kerestem! A lány aki a Royal College of Art-ot végezte el, ma sikert sikerre halmoz. Többek között a Manolo Blahnik Competititon RCA 2009 győztese, de ez csak egy elismerése a sok közül. Cipőinek anyagválasztása nem éppen mindennapi. Az anyagok profi kombinálása viszont hihetetlen harmóniát sugall, ami nagyon ritka. Talán egy gyógyteához tudnám a topánkákat hasonlítani,- szokatlan, varázsereje van és megnyugtat.

Modern Hamupipőke verse (Blogok éjszakája)

Álmomban egyszer Párizsban jártam,
Nem tudom mikor, csak azt tudom, hogy nyáron.
Egy őrült hétvégén találkoztam veled,
Mikor a metrohoz rohantam s így ütköztem neked.
 
El is estem nyomban, másom nem is bánta
Csak a cipőm sarka szorult be a rácsba.
Kivenni onnan csak úgy lehetett,
Hogy kedvenc Louboutin-em biza odalett.
 
Tűzpiros topánkám könnyeim áztatták,
Ekkor szóltál hozzám, és megvigasztaltál.
„Ne sírj, hisz nincs miért, a taxim már vár rám,
Louboutin vagy Manolo, bármit megkaphatnál.
 
Gyere velem kérlek, hisz én vagyok az oka,
Kedvenc tűsarkúd miattam lett oda.”
Felhúztál a földről, már a taxiban voltunk
S a szalonok sora előtt végig száguldottunk...

Elsőként mentünk a Louboutin szalonba,
Ám a cipőm nem volt a kínálatban.
Kétségbeesetten néztem körbe ekkor,
De a szívem nem dobbant meg sehol.

Ez nem igaz, mert megdobbant valahol,
Mikor arcod mása köszönt vissza a butik faláról,
Te vagy az, ki a Calvin Klein arca,
Nem ismertelek fel korábban, ó én nagyon balga.

Indultunk is nyomban tovább
Utánunk is szóltak: „Álljatok már odább”
Hiszen a Louboutin bolt ajtajában állva,
Nem botlottunk másba, mint Anna Kournikovába.

Szép szőke hajkoronája
Giccsesen csillogott a bolt márványpadlójába
Elindult felénk s nézett ránk nagy szemekkel
Mintha mondani szeretett volna valamit ezerrel.

Csak hozzánk ne szóljál, gondoltam magamban,
Ha Calvin Klein fiú lehel a nyakamba,
Remeg kezem lábam, ekkora mázlit,
El ne rontsa, mert belehalok máris.

Megragadtam nyomban Jamie izmos karját,
A Calvin Klein pólókat jó szűkre varrják.
Dagadtak az izmok ujjaim között,
Át is néztem flegmán Anna válla fölött.

Jamie rám tekintett kacér mosolyával
Szemem találkozott csodás szempárjával,
Olyan boldog voltam, ilyet nem éreztem soha,
És ekkor lépett oda Anna Kurnyikova.

Milyen kicsi ez az Anna,
Csak olyan hosszú a teniszkarja.
Ráfáztál kisanyám,
Jamie már csak engem szeret szaporán

Erre viszont nyomban Anna szeme lobban
Ismerlek te Jamie, miért fordulsz el bébi?
Gondolom magamban, ezt nem hagyom annyiban
Ennek a csajnak nincs kártyája az én paklimban.

A pasi arca vörös, mint a rák
Zavarában cigarettavéget rág
Szemem kérdőn rá vetettem gyorsan,
S szabadkozni kezdett azon nyomban.

Drága Angelika, menjünk innen inkább,
Anna köszönni jött, s megy fotózni tovább.
A piros cipőd meg kell még találnunk,
Utána pedig egy jót vacsoráznunk.
 
Azt sem tudtam mi van, kaptam fel a fejem,
Randira invitál a modellfiú engem?
Menjünk tüstént innen egy új Louboutinért,
Hisz majd meghalok már egy jó pohár borért.

Bor helyett jöhet persze a pezsgő,
Louboutinből inni azt annyira fennkölt,
Bár nem vagyok kurva, sem táncoslány,
Pont ezért el is kerül a sok botrány.

Fél óra keresés és kacér mosoly után,
Meglett a Louboutin, és Jamie kacsint buján:
Végre leülhetünk, jöhet az a pezsgő,
Don Perignon, mi más, finom sikkes nedű.

 
Kortyoltuk a pezsgőt, forrt a levegő is,
Édes élet, l’amour, és mindehhez Párizs.
Jamie átül mellém, mindjárt elolvadok,
S ajkamra leheli a legédesebb csókot.

Ajka puhasága megbabonáz engem,
Vakon visz kifele, hogy magáévá tegyen.
A hotelszoba ágya kéjes vágyban úszott,
Majd hirtelen az ajtó hangosan csapódott.

Édes álmom, mint a kámfor hirtelen tovaszállt,
Egy asszony lépett oda és hangosan kiabált,
Jamie felesége tajtékzott dühében,
Én meg azt sem tudtam hova tűnjek innen.

 
Fájt a szívem, hogy lehet az ember ennyire naív,
Férfi mind hazudik, mást sem tesz csak vakít,
Legjobb ha feledem, nem volt más csak álom,
Lányként tudnom kell, hogy egy Louboutin a párom.
 

Taxit hívtam gyorsan, hazafelé mentem,
Gardróbom ajtaját kitárva beléptem,
A sok pirostalpú mind rámmosolyodott,
És én rögtön tudtam, ettől leszek boldog.

A limuzin kétszer dudál (Blogok éjszakája, story szövés)

Hatalmas limuzin parkolt le az épület előtt, szinte időt vett igénybe, hogy Hajnalka végignézzen rajta. Kicsit kezdte magát rosszul érezni kopott nadrágjában, ócska cipőjében, soha fodrászt nem látott, mégis csodaszép, derékig érő hajával. „Mi ütött beléd!?” - mondta magának, „nehogy már te érezd rosszul magad”. „Jójó, csak kicsit elbizonytalanodtam”- szólalt meg kevésbé határozott énje, de itt vége is szakadt a belső párbeszédnek, ugyanis kivágódott a limuzin ajtaja, és egy szőke, szoláriumozott arcú modellszépség kezdte előhajlítgatni három méteres lábait az autó üléséről.

- ,,Jaj neee! Már megint ezek az idióta fotósok! Pff! Jó lesz, ha gyorsan eliszkolok, mert holnap újra nézegethetem a smink nélküli förtelmes képeimet. De legalább most nem részegen kapnak lencsevégre. Figyelnem is kell majd a party után hazafele, mert tuti négykézláb fogok mászni már megint... Hahaha, de legalább jó lesz a buli. És Michael is ott lesz, huh remélem lesz valami." - gondolta a szőke.

- ,,Kisasszony! Kérem igyekezzen, fél órája várnak magára a sminkesek!" - szakította félbe valaki.

- Megyek már, hagyjon! Másnapos vagyok... igaz, ezt nem kellett volna az orrára kötnöm - rikácsolta a szőke nő az illetővel mit sem törődve, majd tovább forrongott magában: - "Igen ez a fránya alkohol, ez keseríti meg az életem, de vele minden könnyebb. Csodálatosabbnál-csodálatosabb ruhákat viselhetek, híres emberekkel találkozhatok. Nem volt ez mindig így, hiszen még jól emlékszem a hosszú útra, ami idáig vezetett. Ha akkor nem megyek el a buliba (és nem iszom a kelleténél többet) nem kezdek el őrült módjára táncolni, nem hívom fel magamra a figyelmet – sosem jön oda hozzám Peter. Igen, ez a sok ha…. Peter azonban meglátta csillogó szemeimben a kihívást, a vadságot és …. remélem a sikert is. "

- Hát igen, ez a hülye liba is itt van! - gondolta Hajnalka. Akár hova
megyek, megjelenik és rögtön körülrajongják a fotósok, pedig ha
tudnák... na mindegy is, előre! És ezzel belépett az épületbe, ahol
rögtön megtalálta azt a hölgyet, akivel múltkor egyeztetett.
Bevezették az öltözőbe és pár percre magára hagyták, addig volt ideje
szemügyre venni magát a falon lógó hatalmas tükörben. Végül is még
csak 20 éves, a haja valóban gyönyörű, vörös és elképesztően sovány,
csak azok a fránya szeplők ne lennének, de amúgy nem rossz. -
gondolta, majd megjelent a fodrász srác, akivel a múltkor is együtt
dolgozott a Marc Jacobs show előtt és egész jól eldumáltak...

- Kézcsók a kisasszonynak! – mondta  a jóképű hajvágó, és ezzel erőteljes arcpírt idézett elő Hajnalkánál.
- Öö, szia. Sajnálom, hogy késtem, én csak öh, nagy volt a forgalom. –mondta, miközben lejátszódott az agyában az a tíz perc, amikor kint állt, és próbálta magát rávenni, hogy ma is bemenjen dolgozni. Csak pár hónapja kezdett el dolgozni, de soha semmit nem utált ennyire még ennyire az életében. Nem tartotta magát csúnya lánynak, igaz, szépnek sem, viszont ez a rövid idő elég volt ahhoz, hogy szépen felépített önbizalmát darabokra törje a divatvilág. Nap mint nap látni a gyönyörű lányokat, amint életük álmát megvalósítva a kifutóra lépnek, miközben ő, aki soha nem tört efféle babérokra, egyre szánalmasabbnak érzi magát, öltöztetőként.

- Nem tűnsz túl feldobottnak. - mondta a fodrászfiú.
- Csak a szokásos. Egy senkinek érzem magam ebben a világban, és nem látok esélyt, hogy kitörjek. Nem így képzeltem az álommunkát. Mindennap szembesülni a modellek lenézésével…utálom, hogy mások lesajnálnak, hogy azt hiszik semmire nem vagyok jó azon kívül, hogy felaggatom ezekre a libákra a díszeiket.
- Hát mért nem tetszel valamit ellene?
- Én? Ugyan mit?
- Valamihez csak értesz. Találd fel magad, állj a sarkadra és lepj meg mindenkit.
- De mi van ha…
- Ne keresd a kifogásokat,
- Hmm. Jó. Hol találom azt a valakit, aki vezeti ezt az egész intézményt?
- Gyere, odaviszlek.

És nemcsak a magazinokból ismerte a szőke lányt, Lindát… Még rövid öltöztetői pályafutása elején sikerült  találkoznia a hölgyeménnyel egy alkoholba fulladt estéje után, amikor is a szőkeséget az öltözőben találta meg, a földön a feküdt, és nem tudott magáról. Hajnalka először nem tudta, hogy mit tegyen, szólt a személyzetnak, de mindenki csak nevetett, „megszoktuk már, reggelre kiheveri”.  Hajnalka lelkiismerete viszont nem nyugodott, ezért a saját kocsijával vitte be a lányt a kórházba. Mint később kiderült, jól tette, Linda viszont nem emlékezett semmire, fogalma sem volt Hajnalka tettéről. Amikor tehát Hajnalka beszállt mellé az autóba, tudomást sem vett létezéséről, nem válaszolt akkor sem, mikor Hajnalka megkérdezte, hova mennek. Ez viszont hamar kiderült, mikor a limuzin megállt a város legmenőbb szórakozóhelye előtt, amiről Hajnalka eddig álmodni se mert.

„Ennyi lenne tehát?” –gondolta magában és kicsit otthon szeretett volna lenni, az igazi barátaival. Ehelyett haladt a tömeggel a szőke oldalán, egy idő után azt sem tudta hol van, és erre csak rásegített az a pár ital, amit valaki (már nem tudta, hogy kicsoda) leöntött a torkán.

Kicsit megszédült, érezte, hogy már nem ura a saját testének sem.
Linda lenyomta egy fotelbe, néhány szellősen öltözött totál ész csaj
és egy undok képű pasi mellé. A lányok alig voltak 16 évesek és
teljesen készen voltak...a pasi odatolt elé egy csík kokaint, és
megmutatta, hogyan szívja fel. Beleszippantott, amitől még inkább
megszédült, forgott vele a világ, úgyhogy lassan a mosdó felé
botorkált...útközben még látta Lindát, aki egy egészen ismerős arccal
vonult félreeső helyre, aztán el is tűnt a szeme elől. A mosdóban
visszaköszönt a korábban elfogyasztott lazac, így utána jobban lett.
Leünt a hideg kőre, ahol a falnak dőlve végigpörgette az eddig
történteket és totál üresnek érzte magát. Felállt és az ablaküvegnek
dőlt, a túloldalon a limuzin fényeit pillantotta meg. Ekkor a sofőr
észrevette és a limuzin kettőt dudált. A hang beléhasított,
felpattant, összeszedte a cuccait és kirohant a buliból, hátra sem
nézve. A taxira várva azon gondolkodott, hogyan fogja visszakönyörögni
magát az öltöztetői állásába.

Nincsenek véletlenek

A Chanel végzet (Blogok éjszakája, story szövés)

Nyár volt, rekkenő hőség, az aszfalt csak úgy ontotta magából a forróságot. Ültem a repülőtér parkolójában, kétségbeesetten kerestem, kutattam a táskámban repülőjegyem után, de nem találtam. Vakációm végére értem, indultam volna hazafelé, ám mégis úgy alakult, hogy visszatértem álmaim fővárosába, Párizsba.
A városba menet a taxiban újra és újra végig gondoltam, merre is jártam aznap délelőtt, mikor ajándékokat vásároltam, hisz reggel még megvolt a jegyem. S ekkor bevillant egy kép: a Chanel elegáns szalonjában egy gyönyörű táskát vettem, ám a pénztárcám beakadt a táskám zsebébe. Mikor nagy nehezen előráncigáltam összefogva a repülőjeggyel, fizetés után az a pulton maradhatott… Mivel nagyon siettem, a kínos szituációt követően kiviharzottam az üzletből. Menetközben nekiütköztem valakinek, ám hiába kiáltottak utánam, már rohantam, hogy elérjem a gépem.
A taxi időközben megérkezett a Chanel szalonhoz. Azt a hölgyet kérdeztem, megtalálták-e a repülőjegyem, akinél vásároltam, és ő azt mondta: „mon Dieu, odakeveredhetett a táskák közé, amiket a pulton gyűjtöttem össze, mert vitték őket egy divatbemutatóra”. Elmondta, hol lesz a rendezvény, s én gyorsan visszaszálltam a taxiba. Száguldottam a Tokyo Palotához, ahol tartották a divatbemutatót. A bejáratnál már tudtak az érkezésemről, és nagy meglepetésemre rögtön a színfalak mögé irányítottak, ahová a táskákat is vitték. Ott már javában folytak az előkészületek, a modellek cikáztak erre-arra…

- Már vártuk. Jöjjön velem, kérem! - szólított meg egy idegesnek látszó hölgy, aki azonnal magával rángatott a szövevényes folyosók felé. Mindenhol öltözők, feszült készülődés, szebbnél-szebb ruhák, de nem nézhettem körül, mert a nő egyre jobban száguldott velem előre, és hiába próbáltam neki elmagyarázni, hogy én csak a repülőjegyemért jöttem, úgy tűnt, nem hall, vagy nem ért, szaladtunk tovább.
- Elnézést, én tényleg csak a... De kérem! Mégis hova? De hova visz, álljon már meg kérem és mondja el, hogy mi a… - mondtam.
-  Ha odaértünk, elárulom, de nagyon kell sietni, sokat késett a taxi, nem ön tehet róla, de már mindenki ideges és… - itt elhalt a nő hangja a kifulladástól.

Egy nagy teremben álltunk, körülöttünk modellek, egy paraván, és a paraván mögül kihallatszódott a közönség halk morajlása, én épp csak körülnéztem, nem értettem mi ez, amikor a hölgy megszólalt és elállt a lélegzetem:
- Ön jön.

És akkor választhattam, vagy hosszú és kínos magyarázkodás után felfedem kilétem és megakasztom az eseményt, ahol már így is nagy felfordulást keltettem vagy fejest ugrom életem egyik legnagyobb kalandjába és kockára teszek mindent. Mindig is megfontolt lány voltam, soha semmit nem követtem el hirtelen felindulásból, leszámítva egy- két magassarkú merényletet az új Manolo kollekció bemutatóján, mikor is magamból kikelve vettem tucatszám a szebbnél szebb cipellőket, no de kanyarodjunk csak vissza. Megtettem. Elhatároztam, hogy kilépek a kifutóra s az asszisztens utasítására cselekszem, azaz kiléptem oda, ahova csak halandó ember ritkán léphet ki. Igen sok divatbemutatón részt vettem már, így tudtam hogyan, mennyi ideig és mit kel csinálni a kifutón, de gyorsan rákérdeztem, hogy mit is beszéltünk meg, ezer felé áll a fejem. És akkor jött a válasz, mely meghatározta későbbi gondolkodásomat a divatról, Párizsról és egyáltalán a világról. Hisz előbb említett két dolog mi más, ha nem a világ. A válasz így hangzott: -Tudjuk, hogy ki maga, s azt is, miért van itt. Tudjuk, hogy nem modell, azt is, hogy csak a repülőjegyét keresi. Mi tüntettük el e jegyeket, mikor a szalonunkban járt. Az egyik tervezőnk látta magát, s azonnal ideszólt, hogy maga lesz az, aki az egyik modellünk helyett beugrik. Tudtuk, hogy nem jön el csak úgy, ezért folyamodtunk a cselhez. De most kérem induljon, a következő után jön, vegye fel ezt a ballon kabátot és magas sarkút. Ez lesz a ruha, amit bemutat, a haja gyönyörű, sminkest azonnal. – üvöltött az asszisztens és nem akartam hinni a fülemnek, sem a szememnek...

Félénken léptem egyet előre. Vakító fény, lüktető zene vett körül. Lábam remegett, de tudtam, itt a lehetőség: most vagy soha! Végre, életemben először olyan bátornak kell lennem, mint még soha. Hát elindultam. Minden jól ment. Eleinte. Fényképezőgépek kattantak, széles mosolyok és érdeklődő tekintetek követtek. A kifutó végén álltam és élveztem a siker minden pillanatát.

Kinyitom a szemem és körbenézek. Mellettem életem szerelme kérdő pillantást vet felém.
- Mi történt édesem? Megint az a rossz álom?
- Igen. Megint. Újra és újra előtör. Minden épp úgy, mint a karrierem legelején. Csak a történet végződik másképp. Kilépek a kifutóra, csillogás és siker, aztán jön a katasztrófa.
- Édesem, mi nyomaszt ennyire? Nem véletlenül lettél a Chanel idei arca. Akkor este te voltál a legjobb. Én csak tudom, hisz ott voltam.
- Igen. Tudom. Akkor este tapasztalatlan laikusként léptem ki a kifutóra és a modellszakma elkötelezett híveként távoztam. Hamarosan szerződést kaptam. De azóta annyi minden változott: én és az engem körülvevő emberek is. Ez a szakma sokkal inkább az üzletről szól, sem mint a barátságról. Valószínűleg ezért álmodom újra és újra azt a napot, ami meghatározta az életem.
- Tudom kicsim. Mégis próbálj meg aludni, holnap fotózásra kell menned…

Másnap reggel fáradtan és gyűrötten ébredek. Szerelmem már nincs sehol, csak a gyűrött lepedő maradt utána. Éhes vagyok. Nagyon. A telefon után nyúlok. De nem ételt rendelek. Szinte gépiesen tárcsázom egymás után a már jól ismert számokat.
Fél óra múlva egy kávézóban ülök. Előttem tea és szendvics. Hamarosan a stúdióban kell lennem. Mégsem hagy nyugodni a dolog. Meg kell beszélnünk. Most. Nem bírom tovább ezeket az álmokat. Tudom, ha végre sikerül rendeznem a dolgot a legjobb a barátnőmmel, akkor minden rendben lesz. Csak, hogy kezdjem…. Nem tudom pontosan…

Várakozón néz rám, ő is pontosan tudja, hogy valami nagy titok feszít.
- Mond, mi a baj? - kérdezte a barátnőm, Juli.
- Terhes vagyok! - szakadt ki belőlem. Nem bírtam tovább a hallgatást, valakinek el kellett már mondanom.
- Hogy mi vagy?! De hogy lehet? És most mi lesz? Mihez kezdesz?
- Ezt még én sem tudom. Tudod jól, hogy most vagyok karrierem csúcsán, a Chanel arcaként debütáltam, egyre másra érkeznek a jobbnál jobb ajánlatok, megalapozhatom az egész jövőmet, erre tessék... 3 hetem van dönteni. Most mit csináljak?
- Martin tudja már? - kérdezte Juli.
- Még nem mertem szólni neki.

Marc Jacobs és a Louis Vuitton úgy tűnik, a hippi divatot fogja népszerűsíteni a következő év tavaszán. Jacobs, aki elismeréssel adózik a mai fiatalok kulturális beállítottsága iránt, tavaszi kollekciójában is egy cyber-punk-hippie-traveller show-t mutatott be a maga össze látványos elemével és kiegészítőjével együtt.
A párizsi Fashion Weeken bemutatott ruhák témája a 80-as, 90-es évek népszerű punk stílusa, mely most új értelmet kap Jacobs módra. A kifutón végigvonuló modellek jellegzetes stílusjegyeket viseltek magukon, mint a hatalmas afro-paróka és a bohó utazók táskája, amit mi anno „szimatszatyornak” neveztünk, rojtok garmada, színes prémfarkak. A kollekció katonai vonulata, a dzsekik és kabátok, a virágos harisnyák, tűsarokban végződő gyilkos kinézetű PVC szandálok, hmmmm…. őrült, vad, bohém, vidám és szexis hatást keltenek.
Bár sok elemző szerint a Vuitton kollekció első benyomásra zavartnak tűnik, és a tervező Galliano korai éveiből meríthetett ihletet, mely a sportos, Couture-szerű, katonai, fémes, csillogó szerelésekben született újjá. A felvonultatott darabok közt voltak kerékpáros nadrágok, rakott skót-szoknyák, LV monogramos anyagok. Ha ilyen darabokat látok mindig kíváncsian várom vajon mi fog lecsapódni az utca emberéhez, a hétköznapi stílusban vajon mennyi marad meg? A teljes sorozat style.com-on is megtekinthető.

Movimento Surrealista –Karl Lagerfeld szürrealista világa az októberi Elle Italia-ban
Megszokhattuk már, hogy Lagerfeld, mint ahogy egy igazi polihisztorhoz illik, aki most a fotózásban éli ki hatalmas és nem mindennapi kreativitását, ismét valami szokatlannal rukkol elő.
Az októberi Elle Italia oldalain köszön vissza legújabb sorozata, ami –ahogy várható volt-megmutatja alkotója szabad elméjének gátlástalan száguldását.
Movimento Surrealista Lagerfeld szürrealista világa ellentmondás élet és az anyagok között. Értékeket és érzelmeket közvetít, logikus érvelések nélkül. A képeken látható modellek Ikeliene Stange & Baptiste Giabiconi.
Bár a képek nagyon jók, azért megnézném Lagerfeld nem stúdióban, hatalmas „mozgató" apparátussal készült képeit is.

2009.09.30

A Metropolitan Museum of Art egy képekkel illusztrált dokumentációt állított össze, melynek témája az ember vágya, hogy állati módon nézzen ki. Állati szőrmét és tollat használtak fel az ősidőkben az emberek, hogy meleg ruhájuk legyen, valamint részletesen bemutatja azokat az emberi lényeket, akik a modern időkben a divat azon formáját követik, hogy dekoratív prémeket hordanak.
Az anyag feltárja, hogy a faunisztikai ruházat hódolóinak vagyon és státuszszimbólumot jelent állati bőrök viselése –bármilyen formában, legyen a viselője arisztokrata vagy kortárs hip-hop művészek, mint Missy Elliot.
A szórakoztató kiadvány vizsgálja, hogy a prémek, bőrök, tollak hogyan változtak, az emberi táradalom, a nőiesség, szexualitás, esztétika fejlődésével, a divat tükrén keresztül, Roberto Cavalli, Alexander McQueen és Yohji Yamamoto segítségével. Természetesen az állatvédőkről és aktivistákról is említést tesz az anyag.

Az internetet böngészve egy újabb fiatal illusztrátor munkáin akadt meg a szemem. Nikki Farquharson 23 éves, és Londonban él. Vannak - véleményem szerint - eléggé elborult ötletei, de amiket itt alább láthattok, azok nagyon kreatívak és érdekesek. Kommunikációt és rajzot tanult a London College-ben, mindig mindennel van valami üzenete, valamit folyton vizsgál, más szemszögből mutat be.

Connie Lim egy feltörekvő és tehetséges divat illusztrátor, aki újragondolta a divatos zsugabubusok legnagyobb örömére a kártyapaklik fedlapját. Elgondolkodtató, erotikusan túlfűtött "kollekcióról" beszélhetünk.

A minap lapozgatva bukkantam ezekre a csodaszép ruhadarabokra. Melyek számomra annyira elragadtatóak, hogy nem bírtam ki, hogy ne osszam meg veletek. A csodaszép kreálmányok a francia (amin nyílván nem lepődtünk meg..) Heal Fashion Lab keze munkáját dícséri. Gyönyörű darabok, lenyűgöző anyaghasználat, groteszk, kissé szürreális megjelenés. A szó szerint állatok ihlette darabok nem mindennapiak. Szeretem ami merész, kicsit más mint a többi, számomra ebben rejlik az izgalom. Talán ezért kedvelem Tim Walker, s hozzá hasonló fotósok munkáját is... Egyszerűen imádni valóak...  A ruhák, mondhatni már-már művészi alkotások sok szempontból elgondolkodtatóak, nemcsak az agyvelővel díszített ruha révén.. ;) Vajon a természet és az ember milyen közel áll egymáshoz? S most fejtegethetnénk Darwin elméleteit is akár, de ezt én most kihagyom és behelyezem a Heal ruháit is a karácsonyi kívánság listámba.:)

Íme egy érdekes  kiegészítő! A macsakanők már nem csak a filmvásznon hódítanak, a Dominic Jones által megálmodott kesztyűkben te is átélheted, milyen is az, ha igazán ki tudod ereszteni a karmaidat, ha arra van szükség, vagy épp így tartja kedved. A motoros variáció fekete színben a vadmacskáknak való, a magentát inkább a vagány, de trendkövető csajoknak lehetne ajánlani. Hogy mennyire ízléses eme kesztyű párok viselése? Nos, azt kinek-kinek az ízlésére bízom. Talán Lady Gaga hordaná, az ő extravagáns őltőzködése elbírná ezt az enyhén szólva feltűnő kiegészítők viselését. De az biztos, hogy nem igazán praktikus kreálmány, bár a műkörmök korszakában bármi lehetséges! Ezután már a tetszés szerint festhető műkörmös kesztyűkön sem csodálkoznék. Egy új őrület csíráját látjuk talán? Majd kiderül...

Fesztiváltrendek: Sziget 2009

A korábbi fesztiválok trendjeit figyelgetve, a Szigetre érkezve nem ért túl nagy meglepetés. Alig egy órája sétálgattam, figyelgettem, máris rájöhettem, hogy tulajdonképpen a Sziget az összes létező stílus olvasztótégelye.

Itt aztán tényleg minden volt, és nem csak zeneileg. Láthattam lecsúszottakat és felkapaszkodókat egyaránt, és ezt nem az alkohol mámor szintmérője alapján állapítottam meg, hanem öltözködési szempontból. A lecsúszott rockertől, a tarajos punkon keresztül, a woodstockot idéző hippiken át, a mai trendekig minden képviseltette magát a stíluspalettán.

A rikító színek nagy sikernek örültek a fiatalok körében, és nem csupán a ruhákra kell gondolni, hanem főként a kiegészítőkre. Rózsaszín, sárga, neonzöld, lila, kék mind-mind szembejöttek csillagformájú napszemüvegekben, karkötőkben, fülbevalókban és balerina cipőkben öltve testet. Láthattunk magyar népviseletet, terepmintás együttesbe bújt hölgyeket, török bugyogót, diszkó stílust idéző legginget, XXL férfiingbe bújt lányokat, és természetesen megmutatta magát a designerek által különféleképpen megragadott „future” motívum is, ez úttal Sziget módra.

Mint azt jól tudjuk, Lily Allen is tiszteletét tette országunkban, de ő sem a jól megszokott Chanel reklámkampányra emlékeztető ruhákat kiegészítőket viselte, hanem remekül azonosult a Sziget stílusával, megfűszerezve azt egy igazán odaillő outfittel és remek ezüst-fémes hatású sminkkel.

Beszéljenek azonban a képek, és zárás képpen még annyit, hogy már most várom a következő nyár fesztiváljait, újdonságait mind trendben, mind zenében!

Forrás képek: djz.hu

Nem tudom, ki hogy állt anno a matekkal, de én nem szerettem, talán a mértant szerettem legkevésbé.Billy Kidd képei azonban kezdik megszerettetni velem. Gyönyörű geometria formák mérnöki pontosság, szép női arcokat keretezve, s mindezt sok- sok színnel tálalva. Ha ilyen feladatokat kaptunk volna a középiskolai matekórán biztosan nem utáltuk volna annyira. :) Lehet be kellene vezetni?!- forszírozni fogom a divatos matekórákat! :)

A napi zene adagom után kutatgatva, nemrégiben meglestem Regina Spektor “Fidelity,” videóját, s nagyon meglepődtem. A videót sikerült, olyan művészi érzékkel összeállítani, hogy teljesen beleszerettem, annak ellenére, hogy a zenéje annyira nem az én világom. A videóban valahogy minden stimmel, a színek a kiegészítők, Regina ruhái, megjelenése, s a meglepetés a videó végén ;), de engem a legjobban csodaszép cipellője ragadott magával…

Az örökös dilemma: Hosszú vagy rövid? S jönnek az érvek, ha hosszú számos lehetőségem van klassz, vicces, egyedi frizurákra (ami a végén persze tudjuk, hogy általában egy „fürdős” konty a fejünk tetején.. ), de előfordulhat, hogy gyorsan törik a vége…, s ha rövid nem kell vele annyit foglalkoznom, nem melegíti nyáron a nyakam, de lehet fiús lesz ? S ha már kitaláltuk az optimális hosszt, nagy nehezen fél év alatt, akkor már mindjárt merül is fel egy másik hatalmas, s központi kérdés: S milyen legyen a színe? Szőke, barna, vörös, szőke, barna, vörös vagy inkább fekete?? Borzalmas kételyek közepette felkeressük a barátnőinket, vagy kikérjük más ismerőseink véleményét, s megállapítjuk, hogy nah az az, amit nem kellett volna, - ugyanis, ahány ember annyi vélemény, még nagyobb a zűrzavar. A dilemmánk megoldása a végén mégiscsak ránk hárul, s mi döntünk (ami nyílván jól is van így, elvégre a mi fejünk), ha így ha úgy esik a választás, az a fontos, hogy nekünk tényleg tetsszen, jól érezzük magunkat vele.  Jó kisugárzással még egy kisebb félrenyúlást is nagyon jól lehet kompenzálni. ;) Én most a szőkére tettem a voksom! Csak bátran s művésziesen, mint a lányok az alábbiakban!

Fesztiváltrendek: Balaton Sound

Nem kellett túl sokáig várni a csodára, elérkezett a Balaton Sound ideje, és természetesen az izgalmaké is.

Ahogyan ezen a nyáron lenni szokott, amikor az ember valami szabadtéri dolgot tervez (nem munkaidőben), rendszerint beköszönt a „monszun”. Úgy volt ez most is, esős előrejelzések, de sebaj, a csinos kis gumicsizma készen állt, és természetesen én is.

Az előkészületek során olyan fontos dolgokat tartottam szem előtt, mint frizura, azaz fodrász, és trendi cuccok (szem előtt tartva a fesztivált), hiszen David Guettara készültem partyzni, de nem Ibizán....  és csak szeretném hinni, hogy egy hasonló hangulatú fesztiválon.

A 2 órás utazás alatt, a nyakamban dobogott a szívem a nagy izgalomtól, hiszen kíváncsi voltam a hangulatra, na és persze a hajóra, ami menedékül és pihenésül szolgált a nagy bulik után.

Pénteket mutatott a naptár, és a Sound bejáratánál kígyózó sor is, ahol már sikerült megbizonyosodnom: a fesztiválok is megszabják az irányvonalat öltözködésben. Rengeteg színben pompázott a sorban várakozó tömeg (szemben a VOLT-al), ahol volt idő szemrevételezni a dolgokat. Pánt nélküli toppok, legging, miniszoknya, trendi nyáriruhák, és mivel hideg volt, és esősre állt az idő, gumicsizmával turbóztuk fel a megjelenést.

Szombatra a kegyesebb időjárás előhozta a színes, mintás, virágos, fémszínű, csillogó és matt fürdőruhákat egyaránt, a hölgyek többet engedtek látni magukból, na de nagy örömükre a férfiak sem fukarkodtak felsőtest mutogatásban. Ezen a napon már előkerültek a topánok, és bár nehezen hittem a szememnek, nem kevés magassarkú is tiszeteletét tette. A füves, homokos területek nagy próbának tették ki a magassarkút imádókat, de viselőik inkább vállalták a bokaficamot, mintsem valami kényelmesebb cipővel tették volna tönkre a tökéletes fesztiválra előkészített outfit-eket, melyekhez hasonlók igen sokszor visszaköszönnek Budapest trendi szórakozóhelyein is.

Íme néhány kép mely a remek hangulatot is idézi, és nem utolsó sorban azt, hogy itt nem a buli és a kényelem volt a lényeg, hanem a „meglévők” bemutatása.

Jó volt a fesztivál, de néhány dolgot megerősíthetek: a stílus nem a megvásárolt ruhákon áll, hanem belülről fakad, illetve a programhelyszín általában meghatározza a dress-code-ot, így a fesztivál is. Kár, hogy a „Festival suit”-ot (ez a legújabb dress code címke) néhányan összekeverik a „smart casual” vagy „lounge suit”-al, mert egyrészt nem odaillő, másrészt meg minősíti az illetőt, aki ugyanebben mutatkozik egy olyan eseményen, ahol valóban van dress-code.

Még hátra van a Sziget, de már most kíváncsi vagyok....végtére Lily Allen is ott lesz!

Forrás képek: index.hu

Nemrég megpillantottam egy fotósorozatot, mely a német Vogue júliusi számában jelent meg, és azonnal megfogott. Talán azért, mert az Alexi Lubomirski fotós és Julia Stegner modell által készült felvételeket Mucha szecessziós művészi munkássága ihlette, aki amúgy is már régóta nagy kedvencem. Alphonse Mucha kiállítását Magyarországon nemrég láthattuk, nekem a megtekintése kötelező program volt természetesen. Órákon át tudnék gyönyörködni a tökéletes finomsággal, gazdagsággal és precizitással megalkotott plakátjai előtt. Szerintem kevés olyan férfi alkotás van, mely annyira mélyen érzi a „NŐ” lényegét és esszenciáját, mint Mucha, aki ráadásul nemcsak érzi, de meg is tudja mutatni teljes tökéletességgel a külvilágnak. A nők ereje végtelen és nagyon sok formában nyilvánul meg, varázserőnek is mondhatjuk, a fotósorozat is visszatükrözi és árasztja azt a különleges misztikumot, mely a művész sajátosságát is jellemezte.

Misztikum, mely a férfiakat vonzza és egyben félelmet kelthet bennük, ezer arc, mely mögé nehéz bepillantani.

Az átható és végtelen tekintet erőt sugároz, lágy, mégis határozott

Támaszt nyújt a fájdalmon túl, ott is szivárványt kelt, ahol sötétség uralkodik

Tánca lendületével eloszlatja a ködfátylat, a homályt

Ha nem látod, ő akkor is ott áll valahol, figyel és vár rád

De ne feledd,  a varázserő belülről fakad és vigyázni kell rá, mert a női lélek törékeny!

A félelmek borongós kopársága az érzékenységet könnyen hatalmába keríti

És menekülésre készteti egy biztonságot nyújtó búvóhelyet keresve

Óriás ő, ám bűvereje tudatának ellenére is messziről, félve tekint a rá váró nehézségekre

Meggörnyed, de már tudja, a lánc, mely lehúzza, nem sokáig lesz a nyakában

Keresi a kiutat, mely a megoldás felé vonzza egyre intenzívebben

Kapaszkodókat talál, a fény lassan világosságot hoz és segítséget nyújt

Lassan minden tisztává válik benne, s bár még sok dolog bizonytalan körülötte, ő már újra erőt sugároz, és erőt ad

Ezek vagyunk, mi nők. Bár sok nehézség és minket, önmagunk fénye, a varázserőnk sose hagy el minket. Ha megbújva is, de ott van és megóv, csak hinni kell benne.

A NŐ ereje egy végtelen forrás, mely életet ad, táplál, biztonságot nyújt, csábít és áraszt folyamatosan.

Vigyázzunk rá, hisz olyan érték, mely nem pótolható semmi egyébbel!

A wmagazine oldalán bóklásztam, amikor rátaláltam az alábbi képekre. Egyből elhatároztam, hogy hasonló semmittevős délután szervezek barátnőimmel összekötve egy kis ruhatár szortírozással és dumálással. Bár a mi ruhatárunk alapjai természetesen nem Roberto Cavalli, Louis Vuitton, Chanel vagy Hermès darabok, de így nagy élvezet volt ide-oda dobálni a megunt holmikat. A buliról nem készültek képek, de hogy ti is irigykedjetek, nézzétek meg az alábbi sorozatot. Ha minden jól megy ígérem, jövőre már rólunk is hasonló képek fognak készülni.

Amikor az ember lányának figyelmét igencsak leköti a divat, akkor ott is talál trendet, ahol sokan azt hinnék, hogy nincs.

Nyár van, és ha ezt a nyarat Magyarországon éli meg az ember, akkor jól tudja, hogy fesztiválok tömkelege kínálkozik szórakoztatásul az érdeklődő ífjúságnak és nem csak. Erre adtam én is a fejem: érdekelt már, hogy mi zajlik egy olyan helyen, ahol magassarkú helyett gumicsizma, csinos felső helyett pedig fesztiválozós póló dukál. Jó idejében el is kezdtem begyűjteni a rutinosak által diktált szükségdarabokat: először is pólókat, majd jöhetett a sportcipő, és ha már lehet, akkor a trendi gumicsizma is.

Szépen, sorban gyűltek a darabok, mire elérkezett a beavatás pillanata:  VOLT fesztivált tartottak Sopronban. A megjelenést szinte kötelezőnek éreztem, már csak amiatt is, hogy Marilyn Manson is tiszteletét tette egy koncert erejéig. Manson úrról sok mindent el lehet mondani, kivéve azt, hogy bárkit is közömbösen érintene a személye, sőt mint azt sokan tudjuk, a divatra is hatással van, hiszen igen sokan követik a Manson stílust.

Nagyon izgatott már a fesztiválhangulat, amikor a Keleti Pályaudvar pénztáránál rájöttem, igen sokan leszünk még Sopron felé. Ki is használtam a lehetőséget, és gyorsan terepszemlét tartottam. Remek nyári ruhákat tettek tönkre acélbetétes bakancsokhoz hasonló lábbelikkel, szakadt harisnyákkal, csak egy dolgot nem értettem: hogy lehet ennyire ízléstelenül öltözködni, holott jól lerí, felkészültek a fesztiválra, hiszen a tökéletesen rockos sminkek abszolút erről árulkodtak. Hamar rá kellett jönnöm: ez maga a fesztivál trend, és ha valaki kilóg a sorból, az én vagyok, hisz ki megy fehér ruhában egy fesztiválra?...na igen, én és a többi rutintalan....azaz én.

A helyszínre érkezve lenyűgözött a látvány: stílusok óriási tárháza sorakozott a szemem előtt cirka 50m megtétele után, de egy dologra rájöhettem: valahogy mind hasonlít. És a hasonlóság abban rejlett, hogy senki nem erőltetett magára semmi olyat, ami nem ő lenne. Felfedezésem felettébb sokat dobott a hangulatomon, hisz én is jól érzetem magam a bőrömben, pláne akkor, amikor a lila karszalaghoz illő vadiúj gumicsizmámra váltottam a strasszos papucsot.

A Manson koncert életem egyik legjobbjának mondható, de nagy bánatomra lemaradtam a fanatikus rajongókról, mert azok valószínűleg reggel óta küzdöttek az első sorokért.

Tényként elmondhatom, a trendek a rockos vonalat erősítették leginkább: fekete pólók, fekete farmernadrággal párosítva, bakanccsal/sportcipővel feldobva. A színek, ha éppen sikerült ilyet látni, igazán üdítően hatottak, de érdekes módon a fiúk/férfiak voltak merészebbek ebben a témában.

Reggelre már igen biztos voltam benne, hogy a trendeket is fesztiválja válogatja. A VOLT-on a rockos-"zúzós" stílus volt leginkább jellemző, így aztán már kíváncsian várom a Balaton Sound nyárias, Ibizás, dj-s zenékhez illő stílusát, de addig is, ízelítő a VOLT-ról:

Aki valaha látott már Steven Meisel fotókat, annak aligha kell körülírni alkotásmódjának különös-különlegességét, ami olykor már-már szürreális fantáziájának szokatlanságával jár karöltve. Divatfotóinak sajátos mikrokozmosza magába szippantja a művészetbe oltott fotográfiák iránt antennákkal felszerelteket. S hogy látásmódjának gyakorta megmutatkozó devianciája a legnagyobb divatfotósok közé – s mások mellett a jégkirálynő Anna Wintour kegyeltjévé – emelték, abban furcsaságában rejtőző zsenialitása is vitathatatlanul közrejátszott. Se szeri se száma reklámkampányainak, melyeket a legrangosabb divatbirodalmaknak készített (Dolce & Gabbana, Versace, Valentino, Calvin Klein, Lanvin, Louis Vuitton, Prada..), csakúgy mint Vogue-ban megjelent fotósorozatainak. Némelyik fotója olyannyira megtévesztően hat, hogy első blikkre tanácstalanul állunk előtte, azt latolgatva vajon festményről, vagy fényképről van-e szó. Steven Meisel több mint fotós. Vérbeli művész, aki azon kivételes alkotók közé tartozik, akik a fotográfia határait túlnövesztették valóságkopírozó keretein.

Most csak egyetlen fotó, ami viszont telitalálat. Mármint nem a kép, és nem is a ruha, hanem a rajta látható cipő. Nem is értem, hogy a Calvin Klein divatház eddig hol tartotta ezeket a remekműveket, hiszen nem igazán szoktam hátast dobni a cipőiktől. Eddig a Prada cipők jelentették nekem a csúcsot, újabban Marc Jacobs cipőcsodái nyűgöznek le, ám azok számomra hordhatatlanok a magas sarok miatt. És egyszercsak itt van ez az arany gyönyörűség, amiről mindig is álmodtam. Bár eddig nem sejtettem, amint megláttam ezt a képet, tudtam, hogy ezt kerestem. Remekmű. Persze főleg azoknak, akiknek bejön a mostani dandys cipődivat, hiszen nem a legnőiesebb fazonról van szó, ám ha bírjuk a szűk nacikat, akkor erre a cipőre is vevők leszünk. Úgy érzem, nem csak nekem szúrt szemet ez a pár, hiszen rengeteg fórumon, sőt, több hazai oldalon is visszaköszönt ez a kép. Valahogy szokatlan, igazán hordható darab, ami még ezzel a ruhával kombinálva is stílusos. Valószínűleg nem átallanák megszólni a budapesti utcákon, de ha bevállalósak vagyunk, akkor gyűjtsünk rá, hátha a következő Resort kollekció megjelenéséig összejön. Én már félretettem:)

„Meet Mr.Product” – áll Heiner Meyer egyik színes képe alatt, mely egyben jellemzi is Meyer művészetét. Művei pop-art impressziókat mutatnak be pl. Paris Hiltonról színes bonbontasakkal, Christina Aguileraról pöttyös bikinivel, vagy Anna Hathawayről egy luxusautóval a háttérben. A képek 21. századi közszereplőket ábrázolnak meggyőző pasztell színekben és betekintést adnak egy színesen csillogó reklámvilágba. Heiner Meyer számára azonban a szépség mellett az értelem is fontos szerephez jut. Ugyanis a cukormázzal bevont lányok mögött egy központi kérdés áll: kívánatos ideál, avagy csak menekvés egy művilágba?

Sokszor eszembe szokott jutni az a számtalan mese, amelyet Anyukám mesélt nekem. Emlékszem, hogy mennyire bele tudtam élni magam a storyba, mennyire el tudtam képzelni a királyfit fehér lovon, azt, hogy életem végéig úgy fogok kinézni, mint Hófehérke 14 évesen - esetleg egy jószívű királynéra is hasonlítottam volna szívesen -, hogy mennyi megpróbáltatás után - Csipkerózsika mennyit aludt (legalább nem voltak álmatlan éjszakái)  mire jött a Nagy Ő (szerencsére nem a Noszály), vagy Hamupipőke mit össze nem szenvedett a cipőjével, a helyére törőkkel, Hófehérkéről meg ne is beszéljünk, ő végigszenvedett az összes nő helyett mindent -, de sínre kerül az életem.

Szóval ezek a mesék hitet, és reményt adtak...aztán később, mikor túlestem az első szerelmen, az első megpróbáltatásokon, akkor kiakadtam: a mesék miért végződnek mindig jól? Miért áll meg ott a történet, hogy "...és boldogan éltek, amíg meg nem haltak..." ?
Egy házasság legjava az esküvő után jön, és a mese nem ír arról, hogy a királyfi egyébként félre-félrelépett a szobalánnyal, vagy, hogy beleszeretett a szomszéd királyság királylányába, de arról sem, hogy sört vedelő, lábát az asztalra feltevő, minden este tévét ;) néző mihaszna lesz belőle?!

A mesék megállnak a jó résznél, mert nem merik felvállalni a valóságot, amivel csak az a baj, hogy álomvilágba kergetik, és ott is tartják a lánykákat...aztán ők meg joggal remélik még 33 évesen is, hogy vannak igazi hercegek valahol  a világon, és csak a sok-sok, mesében is megjövendölt megpróbáltatáson kell túlesni, de jön az, akit megérdemlünk, mert, ha a L'Oréalt megérdemeljük, akkor igazán  megérdemlünk egy jó férjet is, nemdebár? Mi, modern, XXI. századi Hófehérkék, Csipkerózsikák és Hamupipőkék.

Fotó: Dina Goldstein

A Szex and the City mítosz

Adott négy nő: két szőke, egy barna és egy vörös. Mind a négyen sikeresek, szépek és a városban élnek. Carrie, Samantha, Charlotte és Miranda a Szex és New York főszereplői. A legenda részesei, mely egy városban született meg, de körbejárta, meghódította az egész világot. A Szex és New York, több mint egy jó film, néhány szép ruha és bájos hölgy. A nőiesség és a divat egyik igazi követe, mely ott van több millió nő mindennapjaiban.

Ágyő Ámor!

Az egész egy könyvvel kezdődött. Egy könyvel, melynek bár felépített története nincs, viszont annál hangulatosabb. Candace Bushnell Szex és New York címet viselő könyve hangulatképekről szól. A hely Manhattan, résztvevők pedig a felső tízezer tagjai, producerek, ügyvédek, írók, műértők. Mind híresek, szépek és gazdagok. Mégis valami hiányzik az életükből: az igazi és őszinte szerelem! Kapcsolataik felszínesek, sokszor hazugságra épülnek. Nem ritka a megcsalt feleség, a kisemmizett és magára hagyott szerető, a megalázott modell. A szórakozóhelyeken melegek és leszbikusok falják egymást, vagy egyszerre többen szeretkeznek. Ebbe a világba csöppen Carrie az ifjú újságírónő, aki mindig rossz helyen és rosszkor keresi a szerelmet. Hamar ráébred, hogy Ámortól Manhattanban nem várhat többet, mint néhány szenvedélyes kalandot. A világ, melyet az angol írónő bemutat önmagában felkavaró. A manhattani élet az ő szemüvegén keresztül pusztán felszínes érzelmekre épül, ahol nincs helye Ámornak. Viszont annál nagyobb szerep hárul a pénzre, a sikeres és saját lábán álló nőkre, akik megszerzik, amit akarnak. Ha épp egy szenvedélyes éjszakára vágynak, akkor lecsapnak egy férfira, akit másnap lazán kitesznek a házból. A nők semmivel sem másak, mint a férfiak. A vágyak uralják a létet. Nem létezik többé olyan, hogy tabu. Mindenről nyíltan és leplezetlenül ír. A könyv egyik fejezetében például Carrie ellátogat egy olyan helyre, ahol mindenki nyilvánosan szeretkezhet. Nagy ágyak vannak kitéve, és ruha nélkül rohangálnak férfiak és nők. Naturalisztikus, mégis valós. Manhattan és a felső tízezer világa távol áll a tündérálomtól. Pénzzel sok minden megvehető, csak a boldogság nem!

Szex és szenvedés New Yorkban

A sikeres és mégis boldogtalan felső tízezer és a szingli nők alapgondolata felkeltette a filmesek érdeklődését és Darren Star forgatókönyvíró sorozatot kreált belőle. A hat évadot megélt vígjátéksorozatban pedig volt bőven mit bemutatni. A négy szingli nő vívódásait, szerelmeit és szenvedéseit. Az egész olyan jól sikerült, hogy a Szex és New York című sorozatot hamarosan a szinglik himnuszaként emlegették. A rosszindulatúak szerint az egész nem szól másról csak négy szingli nő feminista megnyilvánulásairól, szexéhes kirohanásairól, a ruhákról. Tipikus női filmé vált, melytől kilométerekre távol tartották magukat a férfiak. De ezen túl valójában miről is van szó? Négy karakteres manhattani nőről, akik mind vágynak a gyengédségre, a szeretetre és a megszokásra. Az egész sorozat arról szól, hogy mi minden tesznek a boldogság eléréséért. Ha kell idő előtt férjhez mennek, zsidóvá keresztelkednek, újra és újra megbocsátanak vagy megpróbálják a maguk köré épített falat végleg lerombolni. Természetesen kétségtelen, hogy mindez nem megy egyszerűen. Nehezen adják fel önálló, saját életüket, nem megy könnyen az alkalmazkodás, de mégis igyekeznek. A biztosítékot a nyílt női szexualitás vágta ki a kritikusoknál. Korábban nem volt arra példa, hogy egy filmen vagy akár sorozaton belül a nőket, mint a szexualitás tudatában lévő, önálló személyként ábrázolják, akik nem riadnak vissza ennek megbeszélésétől sem. Legyen szó a nemi szerv méretéről, a vibrátor használatáról vagy az egyéjszakás kalandokról. A Szex és New York ezzel forradalmat teremtett. A négy szereplő közül talán csak Samatha a kakukktojás, a szó teljes értelmében vélt igazi szingli, aki nem akar férjhez menni, sőt még barátra sem vágyik. Gazdag, sikeres és vonzó. Nincs szüksége másra csak szenvedélyre és élvezetre. Személye talán nem mindig rokonszenves, de mégis rámutat korunk sajátosságára: a nők férfiassá váltak, talán azért, mert ők azzá akartak válni, vagy talán, mert az élet rákényszeríttette őket. Szinglik léteznek, de ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek azzá kell válnia. A film magában hordott veszélye talán az volt, hogy a női függetlenséget néha sokkal csábítóan mutatta be, mint amilyen valójában. Hisz ki ne szeretne bemutatókra járni, drága ruhákat vásárolni, az óriásplakátra kerülni vagy designos partikon részt venni. Elfeledve azt, hogy nem olyan jó érzés reggel egyedül ébredni. A Szex és New York mindent összefoglalva az útkeresésről szól, melynek végén mindenki megtalálja a boldogságot és önmagát:

„Rengeteg út van és rengeteg zsákutca. Rengeteg lehetőség és rengeteg rossz döntés. Megyünk az úton, ami adatott, és néha megesik, hogy az ember lánya egyszerűen eltéved, mert rossz sarkon fordul be. Nem érdemes azon rágódni, mi lett volna ha... Meg kell keresni a helyes utat, és tovább kell menni. Mindannyian a saját utunkat járjuk. És mi a cél? Hogy megvalósítsuk önmagunkat.”( Sex and the City vígjátéksorozat 1998- 2004.)

A Szex és New York a szingli életmód és a divat sajátos nagykövete. A Manolo Blahnik cipők fogalommá váltak, akárcsak a Louis Vuitton táskák. Carrie egy pletykarovat újságírójaként nemcsak a szerelmi ügyekért és a férfiakért rajong, hanem a márkás ruhákért is. Hitelkártyája állandóan mínuszban, anyagi helyzete pedig a csőd szélén áll, viszont a gardróbja zsúfolva van különlegessebnél különlegesebb darabokkal. Igazi nő- mondanánk erre, de Carrie egy igazi divatrajongó, aki nem ismer határt, ha Manoloról van szó. És hogy mi a közös a szingli életmód és a divat között? Válaszoljon maga a sorozat:

„Tény, hogy néha nehéz egy szingli nő cipőjében járni. Ezért is van néha szükségünk különleges cipőkre, hogy egy kicsit megkönnyítsük a lépteinket.”   ( Sex and the City vígjátéksorozat 1998- 2004.)

A film forog tovább

A Szex és New York című sorozat több millió nő szomorúságára 94 epizód és 6 év után 2004. február 22-én befejeződött. A történet azonban ezzel nem ért végett. A sorozat nőket mozgatott meg a világ minden táján, kialakult egy szingli kultusz, mely létét sokban a filmnek köszönhette. Mindenki érezte nem lehet ennek így vége és 2008-ban leforgatták a Szex és New York mozifilmet. A szereplők ugyanazok, a személyiségek nem változtak, mégis a harmincas szingli nők képe tovaszállt. A negyvenes évéit taposó négy nő megállapodott, révbe ért. Charlotte férjével él boldogan, akárcsak Miranda, Carrie kezét épp most kéri meg Big és Samantha leküzdve a rákot fiatalabb, modell barátjával van Hollywoodban. A kép idilli, mígnem kiderül, hogy Mirandát megcsalták, Carriet faképnél hagyják a pap előtt és Samatha lassan megfullad a hűségességben. A dolgok megváltoztak, és ezt mi sem igazolj jobban, mint Carrie szőke haja, mely időközben barna lesz. A film feloldani igyekszik a szingliség mítoszát, bebizonyítva azt, hogy igenis mindenkinek társra van szükség. Még akkor is, ha egy párkapcsolatban sem megy minden tökéletesen. Teszi mindezt neves ruhák és mesteri reklámfogások mellett. Divatszakértői szempontból például külön említést érdemel a menyasszonyi ruhák próbája, ahol egymás mellett sorakoznak a legnagyobbak, Dior, Lacroix és Vivienne Westwood. Sarah Jessica Parker a filmben 81 alkalommal öltözik át. A szám magáért beszél. Minden jó, ha a vége jó. A film végén minden úgy lesz, ahogy lennie kell. Carrie végül feleségül meg Bighez, Miranda újra visszamegy férjéhez, Charlotte saját gyereket szül és Samatha újra független manhattani nő lesz. Nem is várhat egy igazi Sex és New York rajongó mást. Már csak egy kérdés maradt: most tényleg itt a vége?

Legenda születik

A kérdésre a válasz: NEM. A Szex és New York meghódította a világot és igazi mítosszá vált. Nem lesz vége soha, mert Carrie sok száz fiatal lány példaképe és számos divatrajongó nézi naponta újra és újra a már szinte kívülről ismert epizódokat, ha másért nem, akkor a szép ruhákért és a lenyűgöző táskákért. A Szex és New York a hétköznapok részévé vált. Az interneten különböző interaktív kapcsolat jött létre a nézők és a sorozat, illetve a film között. Az érdeklődök tesztet tölthetnek ki arról, hogy ki melyik lány karakteréhez hasonlít a leginkább vagy épp a legjobb idézetet olvashatják. A sorozatot összefoglaló könyv Amy Sohn tolla alól 2005-ben került kiadásra, ahol a legpikánsabb titkokra is fény derült. Sarah például a következőt meséli:

„ A forgatókönyvírók csupán egyetlen jelenetet vettek kölcsön az én életemből, mégpedig, amikor egyszer a bikinvonalamat gyantáztattam, amit kicsit túlzásba vittek. Ennyi. Közöltem velük, hogy meg kell írniuk a sztorit, mert engem kiraboltak. Nem tudtam hova tenni a dolgot. Fáztam és meztelennek éreztem magam, annyira kiborított az ügy.”( Amy Sohn: Szex és New York (Hat éved története és titkai), Magyar Könyvklub 2005.)

A sorozat után megjelent könyvek közül persze nem ez az egyetlen. Kim Cattrall két könyve is kapható a hazai piacon. Az egyik a tinédzsereknek szól, míg a másik a szexuális szabadság témáját dolgozza fel. Ez utóbbiban, melynek címe Szexuális intelligencia Samantha karakteréhez hűen számos férfi nemiszervet ábrázoló és erotikus töltésű kép található. A képeken túl a megfogalmazás is nyílt és célratörő:

„Kedvemre való, amit a pénisz megjelenít: az érzéki, szexuális, nyomuló erőt. Most csodálkozol, mert neked nincs, mi? És igen, tényleg, ez az örök talány. Hej, ha nekem péniszem volna…. A mindenségit, mit is tennék? Ha egyetlen napra volna péniszem, legelőször is szexelnék, aztán a hóba pisilnék!- Natasha” ( Kim Cattrall: Szexuális intelligencia, , Képzőművészeti Kiadó 2005., 14.p.)

És hogy a divat se maradjon ki:

„Az öltözködés és a legelső pillanattól a leselkedés ösztönét célozta meg az elrejtés és a kitárulkozás csáberejével.” (Kim Cattrall: Szexuális intelligencia, , Képzőművészeti Kiadó 2005., 54.p.)

És hogy mi lesz még? Valószínűleg egy újabb film, és még kitudja mennyi. Épp a napokban írta alá Chris Noth a második mozifilm szerződését. Ezek után mindenki kíváncsisággal várja, hogy vajon mit tartogat a második rész…. Talán Carrie most gyereket vár? – hangzottak el máris az első találgatások. Ki tudja. Egy biztos a Szex és New York mítosz töretlenül megy tovább.

A fiatal francia illusztrátor, Isaac Bonan 24 éves, jelenleg Strasbourgban él és dolgozik. Grafikus tanulmányai után független illusztrátorként működik. Tradícionális technikák elsajátításával, mint az akvarell, akryl, ceruza és kréta, rajzaiban feleleveníti az életében játszó fontos elemeket, szenvedélyeit. A mozgás (skateboard, tánc), ritmus (zene), színek (utazás), design és irodalom mind a mindennapjaihoz tartozik. Autodidakta rajzoló, nagyon univerzális személyiség, gazdag színhasználat és némi költőiesség jellemzi. Grafikáiból szemezgettem, hogy ti is megismerhessétek őt.

Az idei nyáron nagyon erőteljes hangsúlyt kapnak az élénk, vidám színek, közöttük a citrus árnyalatok is! Összegyűjtöttem egy csokorra való kiegészítőt ezekben a színekben a legnagyobb divatházak kínálatából. Minden trendi nő ruhatárát kiegészítendő nagyon szép darabok, melyek valóban teljes és harmonikus összképet eredményezhetnek. Vuitton, Dior, Sergio Rossi, Alexander McQueen és mások trendi kiegészítői nagyon csábítják a szemet.

Egy kis múlt idézés... A 2003-as decemberi Vogue USA számában egy különleges képsorozat jelent meg Annie Leibovitz fotográfus kamerájának segítségével. Natalia Vodianova, mint Alíz bejárja a hihetetlenül különleges Csodaországot, ahol a legkülönbözőbb kalandokon megy keresztül. Meseszereplők gyanánt a tervezőket láthatjuk beöltözve, ám a ruhakölteményekről sem feledkezhetünk meg. A neves divatházak kreációiban pózol Alíz, mint Lewis Caroll, Yves Saint Laurent, Helmut Lang, Marc Jacobs, Chanel, Jean Paul Gaultier, Victor&Rolf, Christian Lacroix, Dior, Versace, Balenciaga. 

A hajdani szex ikon idén lenne 83 éves. Bár már régóta nem él, még mindig tartogat számunkra meglepetéseket. A LIFE magazin számára készített fotókat Los Angeles-ben Ed Clark fotográfus 1950 augusztusában, az akkor 24 éves fiatal nőről. Az eddig publikálatlan felvételeket most a nyilvánosság számára is megtekinthetővé tették. Íme néhány fotó, a többit itt tudjátok megnézni.

Hát igen, kompozíció a javából! A kampányképek önmagukért beszélnek. Dús barokk hatás, fenséges fotók. A fotográfus Peter Lippman, a francia Amandine Moine stylist és Nicolas Menu működött együtt a készítésnél. Gyönyörű képek, szinte elvarázsolják az embert! Christian Louboutin cipői méltóan kerültek beharangozásra.

Aki szereti az édességeket és a divatot, annak figyelmébe ajánlom ezeket a csodaszép finomságokat a divatházak stílusában. Az édes remekművek fotóit Lisa Edslav stylist és a svéd fotográfus, Therese Aldgard készítette; a képeken Chanel, Louis Vuitton, Christian Louboutin, Agent Provocateur és Betsey Johnson kis muffincsodái láthatóak. Naggyon finom!

Ha már a Barbie annyiszor téma, találtam valamit, ami kicsit elborzasztó... Nem tudom, ilyen babát vajon hányan vennének meg...

Csak nemrég jöttem rá arra, hogy Natalia Vodianova az egyik kedvenc modellem, hiszen mindig felfigyelek arra, ha valahol megjelenik, ez pedig már biztosan a rajongás jele. Ezek a képek az amerikai Vogue májusi számából valók, nagyon tetszenek, bár itt csak másodsorban Natalia jellegzetes arcáé a főszerep, ugyanis az az összeállítás címe, hogy A nagy trónkövetelő. Hát igen, van benne valami, hiszen az itt látott ikonikus modellek mellett Twiggy és Marisa Berenson arcát is magára öltötte Natalia..Persze nem más csinálta a képeket, mint Steven Meisel, úgy tűnik ez a fickó ma az abszolút csúcs.

A '80-as '90-es évek egyik legsokarcúbb szupermodellje, aki kaméleonszerű átváltozóképessége mellett androgünszerű alkatáról is híres volt.

A legrangosabb divattervezők kedvelt manökeneként a legnívósabb divatlapok címlapjain és fotósorozatain is előszeretettel szerepeltették, melyeken markáns érzékletességgel jelenítették meg végletesen változó személyiségeit.