Modern Hamupipőke verse (Blogok éjszakája)
Álmomban egyszer Párizsban jártam,
Nem tudom mikor, csak azt tudom, hogy nyáron.
Egy őrült hétvégén találkoztam veled,
Mikor a metrohoz rohantam s így ütköztem neked.
El is estem nyomban, másom nem is bánta
Csak a cipőm sarka szorult be a rácsba.
Kivenni onnan csak úgy lehetett,
Hogy kedvenc Louboutin-em biza odalett.
Tűzpiros topánkám könnyeim áztatták,
Ekkor szóltál hozzám, és megvigasztaltál.
„Ne sírj, hisz nincs miért, a taxim már vár rám,
Louboutin vagy Manolo, bármit megkaphatnál.
Gyere velem kérlek, hisz én vagyok az oka,
Kedvenc tűsarkúd miattam lett oda.”
Felhúztál a földről, már a taxiban voltunk
S a szalonok sora előtt végig száguldottunk...
Elsőként mentünk a Louboutin szalonba,
Ám a cipőm nem volt a kínálatban.
Kétségbeesetten néztem körbe ekkor,
De a szívem nem dobbant meg sehol.
Ez nem igaz, mert megdobbant valahol,
Mikor arcod mása köszönt vissza a butik faláról,
Te vagy az, ki a Calvin Klein arca,
Nem ismertelek fel korábban, ó én nagyon balga.
Ismeretlen lovag így szólt vigasztalva,
Hajam lassan végig simogatva:
Nem baj Kedves, nézhetünk még máshol,
Tűzpiros topánod meglásd megtalálod.
Indultunk is nyomban tovább
Utánunk is szóltak: „Álljatok már odább”
Hiszen a Louboutin bolt ajtajában állva,
Nem botlottunk másba, mint Anna Kournikovába.
Szép szőke hajkoronája
Giccsesen csillogott a bolt márványpadlójába
Elindult felénk s nézett ránk nagy szemekkel
Mintha mondani szeretett volna valamit ezerrel.
Csak hozzánk ne szóljál, gondoltam magamban,
Ha Calvin Klein fiú lehel a nyakamba,
Remeg kezem lábam, ekkora mázlit,
El ne rontsa, mert belehalok máris.
Megragadtam nyomban Jamie izmos karját,
A Calvin Klein pólókat jó szűkre varrják.
Dagadtak az izmok ujjaim között,
Át is néztem flegmán Anna válla fölött.
Jamie rám tekintett kacér mosolyával
Szemem találkozott csodás szempárjával,
Olyan boldog voltam, ilyet nem éreztem soha,
És ekkor lépett oda Anna Kurnyikova.
Milyen kicsi ez az Anna,
Csak olyan hosszú a teniszkarja.
Ráfáztál kisanyám,
Jamie már csak engem szeret szaporán
Erre viszont nyomban Anna szeme lobban
Ismerlek te Jamie, miért fordulsz el bébi?
Gondolom magamban, ezt nem hagyom annyiban
Ennek a csajnak nincs kártyája az én paklimban.
A pasi arca vörös, mint a rák
Zavarában cigarettavéget rág
Szemem kérdőn rá vetettem gyorsan,
S szabadkozni kezdett azon nyomban.
Drága Angelika, menjünk innen inkább,
Anna köszönni jött, s megy fotózni tovább.
A piros cipőd meg kell még találnunk,
Utána pedig egy jót vacsoráznunk.
Azt sem tudtam mi van, kaptam fel a fejem,
Randira invitál a modellfiú engem?
Menjünk tüstént innen egy új Louboutinért,
Hisz majd meghalok már egy jó pohár borért.
Bor helyett jöhet persze a pezsgő,
Louboutinből inni azt annyira fennkölt,
Bár nem vagyok kurva, sem táncoslány,
Pont ezért el is kerül a sok botrány.
De legyen elég ennyi a kis kitérőből,
Hisz szenvedély sugárzott Jamiem kék szeméből,
Irány a következő shopping center,
Hogy aztán szexbe forduljon a történetem egyszer.
Fél óra keresés és kacér mosoly után,
Meglett a Louboutin, és Jamie kacsint buján:
Végre leülhetünk, jöhet az a pezsgő,
Don Perignon, mi más, finom sikkes nedű.
Kortyoltuk a pezsgőt, forrt a levegő is,
Édes élet, l’amour, és mindehhez Párizs.
Jamie átül mellém, mindjárt elolvadok,
S ajkamra leheli a legédesebb csókot.
Ajka puhasága megbabonáz engem,
Vakon visz kifele, hogy magáévá tegyen.
A hotelszoba ágya kéjes vágyban úszott,
Majd hirtelen az ajtó hangosan csapódott.
Édes álmom, mint a kámfor hirtelen tovaszállt,
Egy asszony lépett oda és hangosan kiabált,
Jamie felesége tajtékzott dühében,
Én meg azt sem tudtam hova tűnjek innen.
Fájt a szívem, hogy lehet az ember ennyire naív,
Férfi mind hazudik, mást sem tesz csak vakít,
Legjobb ha feledem, nem volt más csak álom,
Lányként tudnom kell, hogy egy Louboutin a párom.
Taxit hívtam gyorsan, hazafelé mentem,
Gardróbom ajtaját kitárva beléptem,
A sok pirostalpú mind rámmosolyodott,
És én rögtön tudtam, ettől leszek boldog.
