(magy. ’ujjas’, fr. ’pourpoint’)
Általában szűk, ujjas férfifelsőrész, elöl gombolva vagy fűzva. A középkorban keletkezett mint a felsőtestet a páncél alatt védő felsőrész, az 1430as évektől a -> zeke alatt, 1500 tájától mindenféle felsőruha nélkül hordták, de mindig az ing felett, mély kivágással, dekoratív hasítékokkal, reprezentatív, gyakran cserélhető ujjal. A 16. század során magasan záródó formában, -> gallérral, illetve -> állógallérral, -> válldombbal, -> párnázással, -> libamellel is. A 17. század eleje óta laza szabással, ráfűzött, hosszabb és osztott szárnyakkal, később -> rhingrave nadrághoz éppen derékig érő hosszban viselték. A -> justaucorps megjelenésével kiment a divatból, alsó kiskabátként pedig a -> mellény szorította ki.