2009. március 23.
Stílusforradalom Gaultier-módra
Jean-Paul Gaultier figyelemfelkeltő egyéniség. Nemigen lehet nem tudomást venni róla. Még kevésbé munkásságáról, amelynek csaknem két évtizede alatt a legprominensebb divatfejedelmek rangsorába nyert polgárjogot. Túláradó extravaganciája, kifinomult, ugyanakkor helyenként már-már bicskanyitogatóan – de legalábbis hajmeresztően - formabontó stílusa sajátosan egyedi formanyelvet eredményezett.
Különc habitus
Az 1952-ben világra jött - talán már születésétől non-konformista - francia származású divattervező, aki hivatalosan sosem tanult textiltervezést, kezdetektől lábbal tiporta a konvenciókat. Bizarr kreációival a divat porondjára való fellépésétől fogva meghökkentette a szakmai közönséget. Ezt megelőzően azonban Ő sem kerülhette meg a pályakezdők rendszerint nem teljességgel akadálymentes útját a szakmai elismerésért. A kiugrás gyújtópontja életének az az állomása volt, mikor a hetvenes évek elején Pierre Cardin kisegítőjeként tanulta a divatszakma mesterfogásait - amely kitűnő ugródeszkának bizonyult későbbi karrierje szempontjából, csakhamar ugyanis felkérték a nagy múltú francia Patou divatház tervezőjének. Ez pedig már az áttörés előszobája volt, amely első saját kollekciójának bemutatásával, 1976-ban csúcsosodott ki.
Több mint divat
A szakmai határkövet jelentő első önálló kollekció aztán rendre generálta a többit. Ettől kezdődően neve elválaszthatatlanul egybeforrt a devianciával, s rövidesen hagyományromboló alkotásairól vált hírhedté. Hogy exhibicionizmusból, fricskából, avagy pusztán ízlésficamból-e, jobbára nem is lényeges, valamiféle indíttatásból azonban szoknyákat – nem skótokat! -, tervezett férfiak számára, mindemellett tetoválásokat imitáló harisnyákat, valamint fűzőből készült felsőket vonultatott fel a kifutón, hogy csak néhány jellegzetest említsünk szokatlan stíluselemeiből. Kétértelmű ruhái hovatovább az uniszex viseletek felé közelítettek. Kifejezésmódjának preferenciái között az eklektikus formateremtés és az avantgard stílusjegyek a legszembetűnőbbek. Szürreális ruhakölteményeivel Jean-Paul Gaultier nem annyira a trendek főáramát követte, mint inkább saját belső világát konvertálta „textilformájúvá”. Mindazonáltal a francia divat klasszikus darabajait is előszeretettel gondolta- és tervezte újra, így például a trencskó, illetve szmoking-variációk gyakorta helyet kaptak markáns vonalvezetésű kollekcióiban. Emellett a ’80-as években a kor meghatározó motívumait is beépítette ruhaterveibe, így például 1985-ben a Barbie, 1987-ben pedig a francia dzsigoló jelenséget tematizálta.
Út a zenithez
A ’80-as évek végén, 1988-ban bemutatta első Junior kollekcióját, s tíz évvel később, 1998-ban Junior Gaultier néven egy terjesztői hálózatot is elindított - amelynek helyébe később a JPG lépett -, 2004-től pedig a Hermés divatház vezető tervezője lett. Mindemellett a ’90-es évek elején a szépségápolás világában is megvetette a lábát, elsősorban – ugyancsak bizarr kivitelű – parfümjeivel hódítva. S ami haute couture ruháin is tükröződik, a jelmeztervezéssel is kísérletezett, olyan elsővonalbeli filmekhez adva nevét, mint a Luc Besson rendezte Ötödik elem, vagy a Peter Greenaway által jegyzett A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője című opuszok. Ugyanakkor még ennél is nagyobb hatású volt Madonnának egy 1990-es koncertjére tervezett – nem kevéssé sokkoló – összeállítása, amely végérvényesen konzerválta világhírét.
Kvintesszencia
Kreativitását, pikírt humorát, s örök clown természetét legérzékletesebben talán 2004-es megnyilatkozása példázza, mikor is Párizsban egy különleges kiállítást rendezett Pain-Couture, azaz „Kenyérszabászat” címmel, ahol – mint elnevezése is előrevetíti – valamennyi kiállított ruhadarab alapanyaga a kenyér volt…
Erdős Ágnes
telegraph.co.uk
cm1.theinsider.com
itscaims.com
Az olasz fitokozmetikai világmárka végre Magyarországon is elérhető, már nem csak kozmetikákban! 
