Az alsótestet és a lábszárat takaró ruhadarab, mai értelemben a 16. századtól. Férfiruhaként (felsőnadrág) keleti és távol-keleti népek, (pl. szkíták, perzsák) közvetítésével került az európai kultúrkörbe. Az antik görögöknél a "barbár" népek ruhadarabjaként volt ismert, és ezért nem is terjedt el. A Római Birodalomban a gallokkal és a germánokkal fennálló kapcsolatok hatására a katonák a 2-3. században kezdték viselni különböző formákban és hosszúságban. A nők először mint lovaglónadrágot hordták a felsőruha alatt a 15. században, a 16. században pedig alsóruházatként. Szigorúan tiltották a viselését, mert a férfiak hatalmi jelképe volt. A 19. század közepétől kezdett lassan visszatérni, és végleges bevezetése a női felsőruházatba az 1960-as években történt meg, bracca, berche, bloomers, culotte, harisnyanadrág, heerpauke, jeans, knickerbocker, matelot, nadrágkösztüm, nadrágszoknya, pantalló, plundra-nadrág, plusfours, punpnadrág, rhingrave, sort, slíp, térdnadrág, stb.