2011. november 8.
Romani Design – Szíveddel Láss!
Kultúrák találkozása, küzdelem az előítéletek ellen és az elfogadásért, ötletes és színes ruhák, ez várt ránk a Szépművészeti Múzeumban.
Divatbemutatóra az ember úgy megy, hogy már előre tudja az este pontos lebonyolítását. Ruhák a színpadon, egymás után vonuló modellek, lüktető zene, magas sarkak és többnyire pozitív vizuális élmény, majd gyors értékelés a kollégák között és zárul is a kapu mögöttünk. Divatbemutatóra az ember úgy megy, hogy nem vár a szép ruhákon kívül mást, a szem örül a látottaknak, de azok élménye, hatása és emléke órák múlva vagy tán másnapra elmúlik. Ám egy Romani Design bemutatóra az ember nem úgy megy, mint bármely másikra. Ilyenkor a lélek is éhezik a szem mellett, talán a lelkiismeret is megszólal és mindent egybevéve, még napokig, hetekig felrémlik egy-egy outfit, egy-egy minta és minden esetben: az Ügy.
A divatot már sokan használták fel sokféle célra, kerestünk és értékeltünk fiatal tehetségeket újra gombolva, figyelem felhívtunk az AIDS elleni küzdelem és védelem fontosságára, ahogy a globális felmelegedés elleni harcra is buzdítottunk már. A divat egy olyan szféra, melyet a szép ruhák imádata mellett fontos, halasztást nem tűrő és becses ügyekre is használhatunk. A divat egy harcmező.
Varga Erika, a Romani Design tervezője nemes célért küzd: amellett, hogy újabbnál újabb ötletekkel kápráztatja el a közönséget és szakmát egyaránt, azt a hatalmas szakadékot igyekszik kisebbíteni és lehetőleg megszűntetni, mely a roma és nem roma emberek között tátong évtizedek óta. A probléma kiindulópontját és lehetséges megoldásait most sem feszegetni, sem kitalálni nem próbáljuk meg, egyszerűen azokról a benyomásokról és érzésekről írunk, melyek szíven ütöttek minket a Szépművészeti Múzeum reneszánsz csarnokában szombat este.
A probléma gyökere talán az ismeretlentől való félelmen alapszik, mely félelmet a Romani Design szerteoszlat, kinyit egy ajtót, melyen bárki nyugodtan és kétségek nélkül beléphet, hogy megismerje ezt a viszonylag idegen kultúrát. Bizony, a művészeteken keresztül a legegyszerűbb és legszebb a megismertetés maga, a kultúrák egymásnak való bemutatása és bemutatkozása. Varga Erika a roma népművészet jegyeit jegyzi és jeleníti meg ruháin egy olyan formában, melyet bárki büszkén viselhet bármely hétköznapon is. A 2011/2012-es kollekció minden darabját elképzelhetőnek látjuk lelki szemeinkkel, miközben sétálunk a városban.
A roma kultúra jegyei mellett a ruhák trendi és fiatalos vonalat követtek, több alapszín (fekete, arany, bézs, fekete-piros) volt hivatott kiemelni a kultúrára igazán jellemző rózsa motívumot és a szinte minden ruhán lengedező szalagot, mely a pántlikázásra emlékeztetett. A 40 bemutatott ruha tökéletes harmóniában állt, legyen szó estélyi viseletről, koktélruhákról vagy egészen egyszerű, hétköznapi, utcai outfitről. Varga Erika a rég megunt buggyos, török nadrágot is újra értelmezte olyas formán, hogy szívünk szerint azonnal szereznénk magunknak egyet, ahogy a frakkszerű kabátkából is rózsamintával és csipke ruhához egyaránt.
Az ékszereket, ahogy korábban is, Varga Heléna tervezte, melyek minden egyes darabja egyedi és a messzemenőkig harmonizáltak a felvonultatott ruhákkal.
A színek és az érzékek orgiáját az is segítette, hogy már az előcsarnokba lépve is roma fiatalok muzsikája fogadott minket, és később is: autentikus roma zenét hallhattunk Varga Helénától és a Snétberger Zenei Tehetség Központ növendékeitől.
Ismét bizonyítékot szereztünk arról, hogy a divaton keresztül remekül lehet csökkenteni az előítéleteket, hogy az elfogadásra és a társadalmi nyitottságra való hajlam néhány csodaszép, színes ruhán keresztül tökéletesen elindítható. Zárszóként pedig csak önmagunkat tudjuk idézni: a divat az a közös nyelv, amely által sikeresen lehet közelíteni a többségi és a kisebbségi kultúrák értékeit, szempontjait. Közeledjünk hát divatosan!
A cikk angol nyelvű fordítását itt találod.
Székely Krisztina
Fotók: Holecz Endre