Edith Piaf, a sanzon királynője
Edith Piaf dalai különös varázserővel bírnak. Amikor felcsendült sajátos hangja az éjszaka színpadán, minden befelé fordult, önmagába. A cigarettafüst megállt a levegőben, s áttetsző fátyolán keresztül felvillant egy beszédes szempár, melynek mélysége tragikus történeteket rejtett. Minden egyes hangjegy, mely elhagyta torkát, belőle fakadt, a szívéből, s olyan őszinte szeretettel osztogatta szét, mint lelkének csodás töredékeit, melyek hatalmukba kerítették és elbűvölték a közönséget. Edith Piaf Franciaország sajátja, épp úgy a jelképévé vált, mint az Eiffel-torony.
Sanyarú gyermekévek
A
z énekesnő élete olyan volt, mint egyetlen dal: megkapó fordulatokkal, tragédiákkal, és a szomorúságon átsejlő boldogsággal. Története magával ragadja az embert, s akárcsak dalait hallgatva, úgy érezhetjük, mintha szoros kapocs szövődne köztünk és a fiatalon elhunyt, nehéz sorsú művésznő között.
z énekesnő élete olyan volt, mint egyetlen dal: megkapó fordulatokkal, tragédiákkal, és a szomorúságon átsejlő boldogsággal. Története magával ragadja az embert, s akárcsak dalait hallgatva, úgy érezhetjük, mintha szoros kapocs szövődne köztünk és a fiatalon elhunyt, nehéz sorsú művésznő között.Edith Piaf - eredeti nevén Edith Giovanna Gassion -, Párizsban született 1915. december 19-én. Anyja, Annetta Giovanna Maillard (művésznevén Line Marsa) bárénekesnő volt, apja pedig, Louis Gassion cirkuszi artista. Édesanyja nagyon elfoglalt asszony volt egy gyermek felneveléséhez, s miután Konstantinápolyba ment énekelni, lányát a nagymamára bízta, aki egy bordélyház madamja volt. A hányatott sorsú kislányt időnként apja vette magához, aki a cirkusszal járta az országot. Édesapja szerette volna, ha a lányából is artista válik, de Edith törékeny testalkata nem felelt meg a cirkuszi szakmához, ezért némi pénz reményében az utcákon énekeltette az aprócska kislányt. Négy éves korában, amikor kis időre megint visszakerült a bordélyházba, a kis Edith kötőhártya-gyulladás következtében megvakult, de hét éves korában - elmondása szerint imáinak és egy csodának köszönhetően -, visszanyerte látását.
A hol itt, hol ott nevelkedő fiatal lány úgy vágyott a szeretetre, mint talán még senki. Alig volt 17 éves, amikor első gyermeke megszületett, és az apa is jóformán gyerek volt még, egy évvel idősebb Edithnél. Kislányuk, Marcelle azonban agyhártyagyulladás következtében 2 éves korában elhunyt.
A csillaggá válás rögös útján
A kamaszlány sorsa akkor vált meseszerűvé, amikor utcai éneklés közben felfigyelt rá a Gerny’s kabaré igazgatója és kávéház-tulajdonos Louis Leplée. Edith nem mindennapi hangja és kisugárzása azonnal lenyűgözte, és tudta, hogy színpadon a helye. Ő adta neki a „Piaf” nevet is, ami franciául verebet jelent. Mivel a gyönyörű hangú Edith alacsony termetű volt, és alig 40 kilót nyomott, illett hozzá ez a furcsa név, amely ma már ki sem törölhető a köztudatból, világszerte ismert és sokat emlegetett név.
1935-ben, húsz évesen állt először színpadra, és hangjával beragyogta közönsége szívét. Talán azt sem vette észre senki, hogy a sápadt, vékony lány egy kötött pulóverben jelent meg, melyet maga készített direkt erre az alkalomra, csak az egyik ujjával nem készült el, ezért azt kénytelen volt egy kendővel leplezni.
Úgy tűnt, hogy a szerencsétlen sorsú Edith végre révbe érhet és kitörhet sanyarú gyermekkorából, maga mögött hagyva a fájdalommal terhes múltat. Ám, nem volt a sors kegyeltje. Egy évvel később első színpadra lépését követően, Louis Leplée-t meggyilkolták, és Edith is a gyanúsítottak között szerepelt. Bizonyára megint az utcán találta volna magát egyedül és elhagyatva, ha nem lép be az életébe Raymond Asso költő, és fel nem karolja a kétségbeesett fiatal lányt. Raymond gondjaiba vette a szárnyait próbálgató tehetséget: tanította, szép sanzonokat írt neki és egyengette Edith rögös útját. Első revüszínházi fellépését is jótevőjének köszönhette az énekesnő, mint ahogy Marguerite Monot-tal kötött ismeretségét is. Marguerite nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Edith Piafból világhírű énekesnő váljon, hiszen olyan örökzöld slágereket szerzett az énekesnő számára, mint például a legendás Mylord.
A katonák kedvence
1940-től kezdve Edith Piaf karrierje már erős lábakon állt, különleges hangja, előadásmódja, és az a titkokkal teli mélységes szempár sokakat lenyűgözött. Személyisége a híres írót, Jean Coctou-t is megihlette, aki A közönyös szépfiú című darabjában Edithre írta az egyik szerepet. 1941-től már filmszerepeket is kapott: első filmje, melyben szerepelt, a Montmartre-sur-Seine volt, ezt követte 1946-ban az Etoile sans lumiére, majd játszott a Paris chante toujours-ban, a Boum sur Paris-ban, stb.
A második világháború idején, amikor Párizs német megszállás alá került, Edith a frontokat járta és francia katonáknak énekelt. Az énekesnő szívén viselte az elesett emberek sorsát, mély együttérzéssel próbált segíteni rajtuk. A pénz, a hírnév csak addig érdekelte, amíg megoszthatta másokkal. Önzetlen segítőkészségét azonban sokan kihasználták.
A katonák nagyon szerették, elbűvölőnek tartották a művésznőt. Amikor hangja felcsendült a táborhelyeken, még a háború borzalmai is elhomályosodtak, csak őrá lehetett figyelni, csak őt lehetett hallgatni, minden más zaj és külső tényező megszűnt létezni körülötte. Edith Piaf nem volt különösen szép nő, más volt, mint korának szexszimbólumai, ő egy egészen más ideált testesített meg. Jelentéktelen külsejét bámulatba ejtő kisugárzás, és őszinte báj lengte körül, mely érző, gyermeki lelket takart. Volt benne valami, ami rabul ejtette a férfiakat, és vonzerejét nem félt használni. Mielőtt megismerte élete nagy szerelmét, sok kalandba bonyolódott, és szinte mindenki szerelmi botrányairól beszélt.
Folytatjuk!
Folytatjuk!
Kiss Krisztina
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is: 
Az olasz fitokozmetikai világmárka végre Magyarországon is elérhető, már nem csak kozmetikákban! 
---67_100.jpg)
---67_100.jpg)
---67_100.jpg)
