Nőideál az art deco idején

A nők szerepe rendkívüli módon átértékelődött az I. világháború után, nem csoda, hiszen rengeteg férfi életét vesztette ekkoriban.

Az 1910-es évek vége és az 1920-as évek eleje úttörő volt a női egyenjogúság terén. Nagy-Britanniában 1918-ban, míg az Egyesült Államokban 1920-ban vezették be a női választó jogot. Egyre növekedett az egyedülálló legényéletet élő nők száma. Kialakult a garconne (angolosan flapper) stílus. Divatosak lettek a férfias külsejű és gondolkozású hölgyek, akik dolgoznak, önállóan élnek, szívesen hordanak nadrágot, dohányoznak, italoznak; tehát feltűnően jól érzik magukat egy olyan szerepben, ami korábban csak férfiakra volt jellemző.

A filmvásznon Louise Brooks testesítette meg a garconne típusú nőideált. Mindenki rajongott karcsú alkatáért, elegáns viselkedésért és érzéki pillantásáért. Pabst Lulu szerepében például egy olyan androgün szereplőt alakított, akinek tulajdonképpen se férfi, se nő nem tudott ellenállni. Az androgün egyébként görög eredetű szó, jelentése kétnemű ember.

Érdekes párhuzam, hogy míg az előző század kezdetén a nők érezték, hogy férfiasodniuk kell, addig a századunkban inkább a férfiak vették át az elnőiesedés gondolatát.

Ha már androgün, akkor ejtsünk pár szót erről a trendről, hiszen mostanában újra világkorát éli. Gondoljunk csak az az uniszex ruhákra, a smoking divatjára a nőknél, vagy akár a boyfriend stílusra, nem beszélve a híres androgün modellekre. Casey Lager például saját elmondása szerint csak férfiruhában érzi jól magát, éppen ezért dolgozik férfimodellként nő létére.

Tea L Leandro Cerezo néven született Brazíliában, férfiként. Ricardo Tisci divattervező unszolására viszont egyre inkább kezdte megmutatni a nőies oldalát. Napjainkban nemcsak múzsája, de a jobb keze is a designernek, emellett pedig sikeres modell. Nemátalakító műtétje után már nőként tartják számon.

A másik híres androgün modell Andrej Pejic, aki férfiként 2011-ben bekerült az FHM magazin 100 legdögösebb nője közé. A népszerű modell maga mögött tudhat rengeteg provokatív fotósorozatot, és nem kevés kifutó szereplést is.

Hogy az androgün jelenség jó-e vagy sem, azt ítélje meg mindenki maga. Egy biztos, korunkban is van aktualitása, akárcsak a '20-as években.

Kovács Bernadett

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is: