2009. december 11.

Cipő sztereotípiák

Sok cipőtípushoz kötődik olyan vélt jelentés, sztereotípia, mely régóta kíséri hordozóját, azonban lehet, hogy rég elavult hiedelemről, előítéletről van szó.

A cipő mindig tükrözte viselője társadalmi és gazdasági helyzetét. A 19. században az előkelő hölgyek papírvékony brokátcipőt viseltek, míg a cselédek vastag, bőr bokacipőt hordtak. Manapság nincsenek már ilyen egyértelműen elhatárolható védjegyei a gazdagságnak és előkelő származásnak, a milliós értékű cipők mására olcsó utánzatok is készülnek, mégis maradt valami a cipő jelentéséből, ami akár a jobban odafigyelő laikusok számára is rejt némi mondanivalót a lábbeli viselőjének életéről. Néhány ilyen, sokak által ismert jelenségnek jártunk utána.

Egyes cipőfajtákat és motívumokat veszünk sorra, melyekhez különös jelentések tapadtak. Sokszor azonban kevés, ha csak a cipőt látjuk, ugyanis a cipő és ember együttese az, amiből bármiféle következtetést le lehet vonni, hiszen nem mindegy, hogyan is viselik az adott ruhadarabot.

Magassarkú szandál

Az egyiptomiak találmánya a szandál, mely egyben az első lábbeli is volt, a láb primitív bebugyolálása után. Különböző korokban különböző társadalmi hovatartozást szimbolizált: hol szegénységet, hol gazdagságot, egyszer erényt, máskor kacérságot. Majd a szandál körülbelül ezer évre kiment a divatból, hogy aztán a ’20-as években bukkanjon fel újra, immár magas sarokkal kiegészülve Ferragamonak köszönhetően, aki kitalálta a fém talpmerevítőt, nem lévén így szükség a cipő orrára. A 20. század folyamán hordták tűzpirosra lakkozott körmökkel, diszkószandálként gyöngyházfényű és krokodilbőr kivitelben, újra lapos talppal, spagettipánttal, strandlabdával vagy cseresznyével díszítve, míg végül a ’80-as években nyerte el a maihoz leginkább hasonló elegáns, mégis erotikus formáját Manolo Blahnik, Maun Frizon, Bennis Edwars és egyéb cipőtervezők által.

„A jól tervezett szandál kiemeli a láb érzékiségét, lehetővé teszi, hogy viselője még a lábujjai hegyével is flörtöljön.” (Linda O’Keffee) Ma túlnyomórészt az elegancia és előkelőség ismérve, a magas sarok miatt pedig szexuális szimbólum is.   

Magas sarok

„A magas sarok paradoxon. A nő erőteljesebbnek látszik tőle.” (Rona Berg) Magassarkú cipőbe bújni tulajdonképpen egy szerep. A nő, aki viseli, nem maradhat észrevétlen, ha felveszi; vállalja, hogy kitűnik a tömegből, megnézik, esetleg bírálják is. A csinos öltözködés egyik alappillére bizony a magas sarok. Története homályos, de az biztos, hogy már a kereszténység előtt létezett: az egyiptomi mészárosok hordták, hogy ne legyen véres a lábuk, és a mongol lovasok, hogy lábuk biztosabban álljon a kengyelben. Pusztán gyakorlati funkciója volt tehát, hosszú évszázadoknak kellett eltelnie, hogy elnyerje mai többletjelentését.

Elsőként a kis termetű Medici Katalin viselte hiúságból, pontosabban azért, hogy magasabbnak tűnjön. Ez a szokás aztán gyorsan elterjedt a francia udvarhölgyek körében, akik több évszázadon át tipegtek 12 centiméteres sarkakon, sétapálcájukkal egyensúlyozva. Csak a kiváltságos nők engedhették meg maguknak mindezt, hiszen a dolgozó nőknek a kényelem volt az elsődleges szempont.

Sok nő bosszúságára az 1950-es években megjelent a tűsarok, mely bár máig eleganciát fejez ki, már minden nő számára elérhető álom. Ugyanolyan kényelmetlen, és járásra szinte alkalmatlan, mint 16. századi elődje, mégis rengeteg „mártír” vállalkozik rá, hogy nap mint nap így próbáljon jobban érvényesülni. Sokan úgy vélik, hogy dominanciát fejez ki, sőt, egyenesen a férfiakon felülkerekedő nő jelképe, de ez nem lehet mindenkire igaz, önbizalom mindenesetre kell a viseléséhez. Azáltal, hogy a sarok megemelkedik, a fenék kigömbölyödik, a lábszár megnyúlik, a tartás pedig kiegyenesedik, azaz fizikailag lehetetlen, hogy valaki magassarkú cipőben összehúzza magát.

A következő cikkünkben a hegyes orról, a csizmáról és a tornacipőről is szó lesz.

Ádám Judit

Forrás: Linda O’Keffee: Cipők

Fotók: deviantart.com

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is:

	Mia		2009-12-15
	ez nagyon igaz a magassarkúról! nem is igen merem felvenni:)