Különböző hosszúságú, a kart lazán vagy szorosan körbefogó ruharész, a törzsrészre rászabva, rávarrva, vagy lazán hozzárögzítve, díszítőujjként funkció nélkül is (függőujj). Már az ókori babiloniak és asszírok is ismerték az ujjat, Közép-Európában már bronzkori forrásanyagokban fellelhető, az ókori görögök és rómaiak is szívesen alkalmazták az általában ujjatlan ruhadarabokra rászabott, vagy a váll alá érő, ujjnak ható meghosszabbítást ( hamis ujj). A 2-3. században keleti hatásra Rómában is divatba jöttek az ujjas ruhadarabok ( dalmatika, tunika). L. még bevarrt ujj, buggyos ujj, denevérujj, elefántujj, kétvarrásos ujj, kimonóujj, kürtujj, mamelukujj, pagodaujj, puffos ujj, raglánujj, sonkaujj, szárnyas ujj, - > tölcsérujj, trombitaujj, vendégujj, zacskós ujj stb.