fr.
Testre szabott, női szárnyas kabát; jellemzői a félhosszú ujjak, a változó hosszúságú szárnyak, a nagy kivágás, a kihajtó vagy a fodros szegélyeldolgozás; általában elöl kapoccsal záródik, Watteau-redőkkel is. A 18. század elején polgári ruhadarabként terjedt el. Az 1780-as évektől előkelő körökben az abroncsszoknyához neglizsékabátkaként hordták, lovaglóöltözetként is kedvelték, végül az udvari viselet feloldására szolgált. 1790 táján egy darabig frakkszerű formában volt jelen. A redingote szabásához hasonló formában az 1790-es évek közepéig volt divatos. Manapság egy legföljebb derékig érő, ujjatlan felsőrész elnevezése. Casaquin