fr., chemisett vagy serviteur is
Fehér, sima vagy rakott ingelőke. A férfi felsőingen viselték a többnyire csak egy lapos anyagból álló, rákötött vagy rágombolt, rögzített előkét, így csak a zakó kivágásában látszott; az 1830-as évektől létezett. 1860 után az elegáns öltözékre ingbetétként rávarrták; egyszerű ingeken egészen 1900-ig hordták. A 20. században megerősített mellrészként szerepelt a frakk- vagy szmoking-ingeken. Női ruhákon és blúzokon a 19. század első felétől, később (mind a mai napig) plasztronnak nevezik. (L. még állógallér)