A lábfejet és a lábszár egy részét körülvevő lábbeli. Valószínűleg először Elő-Ázsiában a Kr. e. 1. évezredben jelent meg. Az ókorban és az antik kultúrákban elöl fűzött, gyakran a lábujjakat szabadon hagyó lábbeli ( koturnus). A korai középkorban zokniszerű, magasabb szárú, bebújós cipő ( zokni). Valószínűleg a bőr harisnyaszárak ( lederse) utódaként jelent meg a hajtókás csizma, mely a térd alatt visszahajtott szárral, tölcsérszerű nyílással "kehely-csizma" néven a 17. század első felében volt divatos. Az angol divat része az 1770-es évektől, és különböző formában a 19. század közepéig fennmaradt. Nőknek lovaglócsizmaként volt divatos. 1820-30-tól 1920-ig kiscsizmaként viselték. Fűzve, gombolva, rugannyal vagy cipzárral is készülhet. 1965 óta különféle formákban van jelen, főként a női divatban.