lat. ’csat, kapocs’
Díszes ruhakapocs, mely a mai brosstűhöz hasonló. Európában a bronzkortól a középkorig a ruhadarabok összetartására, illetve zárására használták a mellen vagy a vállon. A fibula tű- és kapocsrésze készülhetett egy darabból hajlítva, illetve két részből összeállítva is. A legkülönbözőbb formákban létezett.