fr.

Csipkéből vagy valamilyen finom kelméből készülő fejdísz. A kelmét függőleges hajtásokba rendezik, a tarkó felett egy kis főkötő segítségével magasra ívelik, egy drótszerkezettel megtámasztják, többek között fátyollal is díszítik. Az elnevezés később egy merev loknikból álló frizurára vonatkozott.
A frizura állítólag XIV. Lajos egyik szeretőjének, de Fontange hercegnőnek ötletéből ered, aki útközben lebomlott haját fejtetőjén ügyesen összetűzte. 1685-től 1710-15-ig volt divatos.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is: