szerb-horvát lábravaló, alsónadrág
Férfiak alsótestét takaró, kétszárú nadrágféle, amelyet a derékon a korcába fűzött madzaggal húznak össze és kötnek meg. A hétköznapi változat kendervászonból, az ünneplő gyolcsból készült. Alját néhol kirojtozták, hossza a térd és a lábikra között változott. A férfiak nyáron csak a gatyát hordták, télen nadrágot vagy egy másik gatyát húztak fölé. A gatya három vászondarabból, két szárból és a közéjük varrt, ülepnek is nevezett betoldásból áll. Szabása országszerte egyforma, de bősége és hosszúsága vidékenként más és más volt. A legelterjedtebb változat a fehér színű, de egyes területeken létezett fekete és kék is. Pandúrok és katonák kék vászoninget és gatyát viseltek. Rózsa Sándor szabadcsapata is ilyen egyenruhában vett részt a szabadságharcban. A szerfelett bő gatyát csak a 19. század közepétől ismerjük.