Egy anyagmintázati-típus összefoglaló elnevezése, ritmusosan visszatérő, ívelt indákkal (falevélrozetta), melynek mindig egy sült stilizált, gyümölcs- vagy virágszerű mintát zárnak körül (gyakran gránátalmát, annak virágát, bogáncsvirágot, mandulafenyő-tobozt, ananászt stb.) A lótuszvirág-motívumból levezetve Keletről került Európába a középkorban; különösen kedvelték az itáliai szöveteken a 14-15. században, valamint Spanyolországban a 16. században; általánosan népszerű volt a 18. századig.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is: