Az alsóruházatból (Közép-Európában a 3. századtól, nőknek a 8-9. századtól) kialakult, lazán szabott ruhadarab. Általában ujjas és felsőruhánál rövidebb; különösen az alsóbb néprétegeknél terjedt el mint munkaruházat. Anyaga többnyire vászon, a 14. századtól barhent, 1769-től tiszta pamut, gyapjú, vagy selyem is. Anyaga és kialakítása mindig a társadalmi helyzetet jelezte, a 15. század óta látványos, mert ekkortól a felsőruha kivágásából kilátszik. A 18. században végig, és részben a 19. században is hálóingként, az alsószoknya, valamint az alsónadrág helyett hordták. A női alsóing mai jelentésben a 18. században jelent meg, de a felsőruha legtöbbször elfedte. A férfiruházatban 1800 táján kezdtek megkülönböztetni alsó és felsőinget. (L. még zsabó)
Az olasz fitokozmetikai világmárka végre Magyarországon is elérhető, már nem csak kozmetikákban!