Szabott derekú, testhez álló, hosszú --> dolmány, amelyet a 18. század végén kezdtek a magyarok viselni az akkor divatossá vált, alig derékig érő rövid dolmány helyett. Az elnevezés csak a 19. század első negyedében keletkezett, amikor az Atilla hun király nevéből alkotott „Atillamente” szerkezet közszóvá vált. A név a 19. század során más európai népek nyelvébe is eljutott. A zsinóros atilla a reformkorban nemzeti viseletté vált, és női változata is volt. Az 1840-es években divatba jött a majdnem könyékig felhasított és hurokzsinórral összekapcsolt bő ujjú változat, amelyet Kossuth Lajos is viselt. Az atilla szó 1850-től a magyar huszárok dolmányának hivatalos neve lett. A 20. század elején a magyar testőrség és huszárság díszruhájának része volt. --> magyar szabó, --> gombkötő, --> mente

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is: