sárcipő, fr. galoche
Az utca sara ellen védő, cipőre húzható lábbeli, eredetileg bőrből vagy textilből, vastag fa-, parafa vagy bőrtalppal. A 14-15 században Keletről Európába, különféle formában a 18. század végéig hordták, a biedermeier korban fűzős bőrcsizmaként viselték. A kaucsuk vulkanizációjának feltalálása után (1839) az ún. gumicipőt (felsőcipőt) is így nevezték, ugyanígy a műanyag felsőcipőt 1945 után. Filcből is készült, ekkor azonban fordított céllal: a szobabelsőket védték a cipőre tapadt utcai sártól.