sp.; fr. mantille

1. A spanyol nők fejet és vállat fedő, fekete vagy fehér csipkefátyla, melyeket ünnepi eseményeken, illetve a templomban viseltek. A testet és a fejet a szemekig fedő nagy kendő (sp. Manto, mantón) kicsinyített változata, mely keleti eredetű, s a 16. sz. végén került Európába. A 18. századtól a spanyol nők a kontyukba tűzött nagy, teknőcpáncélból készült fésű fölé borított fekete csipkemantillát viseltek.
2. Köpenykendő általában fekete csipkéből; kis köpenyke is a 17. és 18. sz-ban nemesebb alapanyagból is (selyem, bársony stb.) különböző pelerinformákban, különösen kedvelt volt a beidermeier időkben és a krinolin ruhákhoz.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is: