Általában négyzet alakú kelmedarab könnyű anyagból, a hideg ellen vagy díszítésként. Történelmi elődje a rómaiak focaléja a 2. század elején. A 17. században már nyakkendőként használták, a 18. század végén különlegesen nagy méreteket öltözz ( cachenez, trompeuse). A 20. század közepétől díszítőelemként különféle formában, művészien megkötve is használják. A népviseletek jellemző része. A szigorúbb formákkal ellentétben a nyakkötő, a langbinder és a querbinder mint lazán megkötött nyakbavaló kendő a szabadgondolkodók és forradalmárok jelképe is. Arafat-kendő, mellkendő, fichu, niki-kendő

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is: