fr.
Eredetileg a páncélzat mellrésze, ma a vívóruházatban a felsőtestet védő kitömött ruhadarab.
Kikeményített férfiingmell: a 19. század első felétől különálló mellrész ( chemisette), amelyet a férfiingek felett viseltek, később betétként. A női ruházatban is ( hamis ingmell, betrüngerchen) elterjedt.
Széles selyem nyakkötő, a nyak köré tekerve vagy elöl megkötve; a végeket általában keresztben egymásra fektették. Enyhén puffosan vagy laposan, általában egy tűvel rögzítve hordták. 1860 táján jelent meg, 1880 után a gérokkhoz, a cutaway-hez hordták az 1920-as évek végéig. A hivatalos lovaglóruházat kelléke.