2010. szeptember 24.
Kevesebbet járunk bevásárlóközpontba
A hetente egyszer vagy többször plázába járók aránya valamelyest csökkent, emellett pedig nőtt azok aránya, akik csak havonta látogatnak bevásárlóközpontokat – derül ki a GfK Hungária legfrissebb, 2010 júliusában készült bevásárlóközpontokkal kapcsolatos kutatásából.
„A különálló boltok vásárlás és kedveltség szempontjából is a legnépszerűbbek: a magyar lakosság több mint egyharmada ezt a bolttípust látogatja a leginkább. A vásárlók egynegyede a városszéli bevásárlóközpontokat választja leggyakrabban (...), további egyötödük pedig belvárosi plázákba jár vásárolni. A tavalyi évhez képest kismértékű növekedést mutat a városszéli bevásárlóközpontok kedveltsége és látogatása, megközelítve a különálló boltokét” – mondta el Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának szektormenedzsere.
Az országosan reprezentatív, bevásárlóközpontokkal kapcsolatos felmérés rámutatott arra, hogy leggyakrabban azok járnak bevásárlóközpontba, akik a belvárosi plázákat jelölték meg a leggyakoribb vásárlási helyükként. Több mint 40 százalékuk hetente legalább egyszer megfordul egy bevásárlóközpontban. Ám a tavalyi adatokhoz képest valamelyest csökkent ennek a csoportnak a látogatási gyakorisága is: míg 2009-ben 22 százalékuk hetente többször járt plázába, jelenleg ez az arány csak 11 százalék. Őket követik gyakoriság terén a városszéli plázák látogatói, akiknek egyharmada hetente egyszer vagy többször, további 18 százalékuk pedig kéthetente vásárol itt. A legritkábban azok járnak bevásárlóközpontokba, akik a különálló boltokat preferálják. Közülük is mindössze 10 százalék jár plázába, amely a tavalyi 17 százalékos eredményhez képest további visszaesést jelent.
Változások a vásárlók anyagi helyzetében és státuszában
Az előző évhez képest kisebb változások figyelhetőek meg az egyes bevásárló helyek látogatóinak anyagi helyzete és státusza terén. A különálló boltokat választók körében továbbra is a nyugdíjasok és a kis településeken élők felülreprezentáltak, ám az átlagosnál konzervatívabb, zárkózottabb fogyasztási szokások változatlanok maradtak. A gyermekes, fiatal, kifejezetten jómódú családok „befolyása” csökkent a városszéli bevásárlóközpontok látogatóinak körében. Ez egyrészről azt jelentheti, hogy ezeknek a családoknak valamelyest romlott az anyagi helyzete a válság következtében, másrészről azt, hogy alacsonyabb, „alsó-közép” jövedelmű, idősebb (de aktív) rétegek gyakrabban választják ezt a típusú bevásárlóközpontot.
A belvárosi bevásárlóközpontok látogatói főleg központi lakóhellyel rendelkező, aktív, magas iskolai végzettséggel rendelkező háztartások, akik a válság időszakában is megőrizték korábbi életszínvonalukat, így a tavaly még átlagosnak számító, de sikerrel megőrzött jövedelmük most az országos átlag fölé emeli őket e téren.
Arra a kérdésre, hogy „Ön számára milyen az ideális bevásárlóközpont”, a kutatásba bevont bevásárló helyek látogatói számára a három legfontosabb tulajdonságnak a termékkínálat változatossága árak szempontjából, a közelség és könnyű megközelíthetőség, valamint a hosszú nyitva tartás bizonyult. Ez a három legfontosabb jellemző szinte azonos súlyt kapott fontosság szempontjából, mint 2009-ben, vagyis az eddigi két felmérés alapján elmondható, hogy ezek a preferenciák meglehetősen stabilnak tűnnek.
30 percnél többet utazunk egy bevásárlóközpontért
A vásárlók 38 százaléka nem hajlandó 15 percnél többet utazni a bevásárlóközpontba, további 39 százalékuk maximum 15-30 percet utazna, és 23 százalékot tesz ki azok aránya, akik 30 percnél hosszabb utat is hajlandóak lennének megtenni egy pláza kedvéért. A legtöbbet a belvárosi üzlettömörülések látogatói lennének hajlandóak utazni: ők szívesen járnának bevásárlóközpontba, ám a lakóhelyük közelében nem adottak a lehetőségek plázalátogatásra.
Szabados Melinda
Forrás, fotók: gfk.hu,
farm4.static.flickr.com