2009. szeptember 25.

London Fashion Week 3rd day

Szeptember 20-át írtak, és a londoni divathét harmadik napi bemutatóit csodálhattuk, ahol a szó legszorosabb értelmében minden volt. Rengetegféle stílus és szín, különleges anyagok, és természetesen a ruhák megálmodói, akik, ahogyan azt már megszokhattuk, mindenkire gondolnak, és mindenkit igyekeznek levenni a lábáról.

 

Betty Jackson, nőiesen romantikus

Betty Jackson-nal folytatódott a romantikusságban való gondolkodás, amit már a korábbi bemutatók is stílusjegyként jegyeztek elő a következő szezonra. A tervezőnő domináns elemként a virágmintát választotta, mely főként rózsaszínben tündökölt  a felsőtesten, míg türkíz és zöld jellemezte a szoknyákat, ruhákat. Történelmi tudásunk felelevenítésére is adott okot a kollekció, hisz a Tudor korszakra emlékeztető gallérok, bohókás fodrok, lila csipkeszegélyek abszolút eme visszatekintésre utaltak. A ’80-as éveket idéző lábszárzoknik itt is felbukkantak, mind szandálban, mind körömcipőben.

 

Lousie Goldin, kislányos nőiesség

Rózsaszínek, lilák, pisztáciazöldek, barackok és arany jellemezte a legyezőszerű fodrokban, rakott szoknyákban bővelkedő kollekciót, melyben visszatérő elemként fedezhettük föl a ’80-as években a JPG által megálmodott kúpos melltartó megoldást. A tulipán szoknyák és buggyos sortok lágy csillogó anyagai a XIX. század réteges fehérneműire emlékeztetnek, azzal a kivétellel, hogy ma már nem kell ezeket a ruha alá rejteni, hanem igenis meg kell mutatni kislányos mosollyal megfűszerezve.

 

Nicole Farhi, a könnyed sikk megformálása

Egy erősen váltakozó színskála jellemezte a selyem és pamut ruhákat, melyeket néha laza, keskeny bőrövvel hangsúlyozható kabátok váltottak föl. A könnyed sikk védjegye a nyomásminta, mely végigkíséri a kollekciót, és Farhi filozófiáját is erőteljesen jellemzi. A ruhák frissességet, kényelmet árasztottak magukból, melyet csupán a fűszerezés kedvéért váltott egy-egy bujább darab, ami elvett a képzelettől, hogy az érzékeknek adhasson.

 

Jasper Conran, aki ismeri a nőt

Conran minden bizonnyal jól ismeri nőt, főként azt, akit öltöztet. Tudja, hogy mi kell a nőnek a magabiztossághoz, de azt is, hogy mit mutasson meg belőle a társadalomnak. Fehér és púder árnyalatokban pompáztak a kifinomult nőiességet árasztó ruhadarabok, melyek hangsúlyozására szolgált a filmsztárra emlékeztető smink és frizura. Ezüstben csillogó sortok és blézerek törték meg a pasztell árnyalatokat, de az üzenet minden esetben egy volt: légy ízig-vérig nő, és legyen darázsderekad.

 

Matthew Williamson, a nagy visszatérő

2002 óta New York-ban dolgozott Matthew Williamson, így aztán joggal mondhatjuk, hogy lélegzetvisszafolytva és tárt karokkal várták vissza Londonba, ami idén meg is valósult. Williamson ki is tett magáért, megmutatta, hogy volt mire várni. A fémes csillogású anyagokkal nem csupán remekül bánik, de a futurisztikus hangulat kedvéért remekül kombinálja azokat geometrikus elemekben bővelkedő ékszerekkel. Tulipán szoknyái és magasderekú sortjai ezüstös blézerek társaságában igazán különleges hangulatot keltettek, és bizonyították, hogy Williamson nem csupán az „A” listás vendégeit tudja felöltöztetni, de a kifutóra is olyat tervez, amire mindenki felkapja a fejét.

 

Eley Kishimoto, nem kell a modernítás

A tervezőpáros kollekciója abszolút a ’80-as évekre tekint vissza. A modernitást teljesen megkérdőjelezve ültetik át a korábbi trendeket aktuális retróvá. A színek és a minták egyaránt vibrálóak: piros, kék, okkersárga hivalkodik a fekete-fehér kombinációk mellett. Ezen színek A-vonalú ruhákon, tulipán szoknyákon, nadrágokon, tunikákon és blézereken borulnak virágmintába. A retró kedvelői imádni fogják!

Antonio Berardi, stílus és kontinuítás

Gyönyörű ruhákat láthattunk a stílus és kontinuitás jegyében, melyek olyan bemutató keretében mutatkoztak, ami fel volt építve. Például a halvány púder kezdetektől a komoly fekete összeállításokban teljesedett ki. Testszínű fűzőruhákkal indult tehát a show, amik a női test gyönyörűségeit ünnepelték, majd a szexi kezdet után a kollekció áthajlott az egyenes vonalú, illetve a test kontúrjára simuló vonalvezetésre, mely minden esetben részletező maradt a csípőn. Királykék és vöröstégla színű összeállítások képezték a hidat a komoly végkifejlet számára, mely a kis feketét idézte, csak sokkal frissebben, sokkal stílusosabban.

 

Julien Macdonald, fiatalos, friss művészet

A hangsúly mindvégig a vállakon és a derék vonalán maradt ebben az igazán elbűvölő kollekcióban, mely a nőiességüket vállaló hölgyek számára készült. A női test a kotta, a ruha pedig a dal, ami hozzásimul, keményebbé teszi, máskor hagyja lebegni, hogy a hullámzás örökké fennmaradhasson. Fiatalos darabokat láttunk, és bár művészi az összeállítás, nem a klasszikus értelemben. Bevállalós hölgyekre valóak a ruhák, akik néha kabátba burkolózva játszák el a komoly szerepeket, máskor pedig pajkosan többet mutatnak magukból. Fekete, fehér, púder, narancs és fémes árnyalatok váltakoznak, melyek a női hangulat váltakozásaira mutatnak rá.

 

Vivienne Westwood, Red Label

Vivienne imádja Nagy Britanniát a történelmével, a váltakozó időjárásával és domborzatával egyetemben. Kedvence az eső, mert a lehulló vízcseppek csodájának köszönhetően válik a természet olyan gyönyörű zölddé, amilyen az angol királyságot jellemzi. Vivienne-nek így nem kellett messze menni ihletért, a szigetországot hívta múzsájául. A kifutó olyan varázslatot öltött, mintha Alice csodaországába repítette volna a nézőket. A modellek végiglejtve a kifutón átadták azt a színpompát, ami a természetből fakad, és amit maga az éghajlat nyújt az országnak. A kollekciót vasárnapi sétákra és ünnepnapokra szánta a divattervezőnő, olyan helyzetekre, amikor az ember elengedi magát, sétálgat, múzeumokat látogat, teázik és lazít. Fémes fuksziaruhák, tarka táskák, kalapok, elegáns blézerek, nadrágkosztümök, buggyos szoknyák, laza fodros gallérmegoldások, csak, hogy néhányat említsünk a formabontó stílusáról elhíresült tervezőnő 2010-es tavasz-nyári kollekciójából, mely az elegánstól a lazább stílusig minden jegyre odafigyelt.

Issa London, mert Brazilia színei vidámak

Narancssárga és zöld kombinációk dominálták a bemutatón, mely valóságos vitaminbombaként hatott az ember szemeire, ráadásul Naomi Campbell nyitotta a divatshowt, aki a hangulatot csak még jobban fokozta. Nagyon könnyed, nagyon nyárias, nagyon nőies, és lehetne folytatni a szuperlativuszokat. Valóságos robbanást képeztek a színek meg a minták, de egy királykék ruha megtörte a korábbi palettát. Ezt követően a fehér-fekete klasszikus párosítás következett koktélruhák, kalapok, ingek és fürdőruha formájában, de a divatbemutató végén újra visszatértek a színek.

Vaspál Melinda

Fotók: londonfashionweek.co.uk,

vogue.co.uk